Temesvajkóc
| Temesvajkóc (Влајковац / Vlajkovac) | |
 | |
| A temesvajkóci kastély (1914) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26332 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1148 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Terület | 49,1 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 29″, k. h. 21° 12′ 01″45.074722222222, 21.20027777777845.074722°N 21.200278°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 29″, k. h. 21° 12′ 01″45.074722222222, 21.20027777777845.074722°N 21.200278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temesvajkóc témájú médiaállományokat. | |
Temesvajkóc (szerbül Влајковац / Vlajkovac, románul Vlaicovăţ, németül Wlajkowatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versec délnyugati szomszédjában, Homokszil és Réthely közt fekvő település.
Története
Temesvajkóczról az első adat a török hódoltság utánról maradt fenn; ekkor már lakott helyként említették.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben Vlaikovazként említették, ekkor már 22 ház állt itt, és az 1761. évi térképen pedig Weikovez néven szerepel.
1829-ben gróf Bethleni Bethlen Imre, János, Ferencz, Elek, Gergely, György és Pál kárpótlásul kapták a borgiai birtokokért.
1845-ben a birtok kétharmad része a gróf Bethlen, egyharmada pedig a Foeni Mocsonyi-családé volt.
1881-től a nagyjeszeni Jeszenszky családé volt. A második részt 1870-ben gróf Bethlen János után gróf Bethlen István örökölte.
1883-ban Van Royen Jan Barend Henrik, vette meg, aki egy részét a holland mezőgazdasági társaságnak, másik részét Jeszenszky Bélának adta el, aki a holland társaság részét is megvette.
1860-ban Foeni Mocsonyi Györgyé lett, aki 1859-ben itt kastélyt is építtetett. A birtok 1888-ban gróf Bissingen-Nippenburg Rezsőné, Foeni Mocsonyi Georginára szállott.
1910-ben 1650 lakosából 284 magyar, 968 román, 287 szerb volt. Ebből 286 római katolikus, 77 evangélikus, 1229 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1656 | 1830 | 1855 | 1530 | 1356 | 1328 | 1178[2] | 1148[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 656 | 55,68 |
| Románok | 288 | 24,44 |
| Magyarok | 182 | 15,44 |
| Jugoszlávok | 16 | 1,35 |
| Montenegróiak | 5 | 0,42 |
| Bolgárok | 3 | 0,25 |
| Macedónok | 2 | 0,16 |
| Szlovákok | 1 | 0,08 |
| Németek | 1 | 0,08 |
| Muzulmánok | 1 | 0,08 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
