Temespaulis
| Temespaulis (Павлиш / Pavliš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26333 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2195 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 43,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 10″, k. h. 21° 14′ 27″45.102777777778, 21.24083333333345.102778°N 21.240833°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 10″, k. h. 21° 14′ 27″45.102777777778, 21.24083333333345.102778°N 21.240833°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temespaulis témájú médiaállományokat. | |
Temespaulis (szerbül Павлиш / Pavliš, németül Temesch Paulisch) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versec nyugati szomszédságában fekvő település.
Története
Temespaulis már a középkorban is említették az oklevelek Paulis néven, az 1717. évi kamarai jegyzékben pedig Paulisch-ként fordult elő és 17 házzal a verseczi kerülethez tartozott, majd az 1761-es térképen óhitűektől lakott helyként jelölték.
A falut 1848. július 1-jén a szerb felkelők megrohanták és felgyújtották, mert lakosai nem akartak a szerb nemzeti bizottsághoz csatlakozni.
1829-ben a borgiai birtokokért a gróf Bethleni Bethlen család kapta meg kárpótlásul, és 1838-ban is gróf Bethlen János birtoka volt.
A 19. század közepe táján a falu negyedrésze a Foeni Mocsonyi családé, háromnegyed része pedig a gróf Bethleneké volt, majd a század közepén a Bethlen birtok négy részre oszlott. A birtok később is a Bethlen család leszármazottaié maradt.
1910-ben 2566 lakosából 260 magyar, 27 német, 2251 szerb volt. Ebből 278 római katolikus, 2250 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
A falu Keveres-dülőjében található templomrom a török hódoltság alatt elpusztult Keveres falu temploma volt.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2356 | 2300 | 2246 | 2188 | 2137 | 1999 | 2237[2] | 2195[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1958 | 87,52 |
| Cigányok | 156 | 6,97 |
| Magyarok | 58 | 2,59 |
| Jugoszlávok | 12 | 0,53 |
| Románok | 10 | 0,44 |
| Macedónok | 8 | 0,35 |
| Muzulmánok | 7 | 0,31 |
| Horvátok | 5 | 0,22 |
| Szlovákok | 3 | 0,13 |
| Csehek | 2 | 0,08 |
| Bolgárok | 2 | 0,08 |
| Montenegróiak | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1835-ben épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
