Tarka lóri

Tarka lóri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Australaves Csoport: Eufalconimorphae Csoport: Psittacopasserae Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea) Család: Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) Alcsalád: Lóriformák (Loriinae) Nemzetség: Lórirokonúak (Loriini) Nem: Psitteuteles Faj: P. versicolor
Tudományos név
Psitteuteles versicolor (Linnaeus, 1771)
Szinonimák
Trichoglossus versicolor
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tarka lóri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka lóri témájú médiaállományokat és Tarka lóri témájú kategóriát.

A tarka lóri (Psitteuteles versicolor) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe sorolt és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába, azon belül a lóriformák (Loriinae) alcsaládjába a Psitteuteles nem egyetlen faja. Ezt a fajt egyes rendszerezők a Trichoglossus nembe sorolják.^[1]

Származása, elterjedése

Ausztrália északi partvidékén (Nyugat-Ausztrália, Északi terület, Queensland) és a Timor-tenger partközeli szigetein (a Tiwi-szigeteken, tehát a Melville-szigeten, a Bathrust-szigeten és a kisebb partközeli szigeteken) él; zömmel a Kakadu Nemzeti Parkban.

Megjelenése, felépítése

Teste 19-20 cm hosszú, a két nem szabad szemmel gyakorlatilag nem különböztethető meg. Fejének teteje skarlátvörös, pofája és tarkója kékes; a nyakszirtjén sárga sáv húzódik. Begye borvörös, testének tollazata többé-kevésbé zöld (sárga vonalakkal).

Csőre viaszvörös, az írisze barna.

Életmódja, élőhelye

Közvetlen rokonaihoz hasonlóan főként virágporon és nektáron él, de megeszi a gyümölcsöket; ritkábban a magokat, bogyókat, rovarokat és lárvákat is. Táplálékának megfelelően a széklete híg.

A hideget jól tűri.

Szaporodása

Fészkét faodúban rakja; ebbe gyakran hord be faágakat. Többnyire télen költ. Fészkelési ideje kb. 2 hónap, amiből a tojó 21 napig kotlik.

Tartása

Mozgékony, ezért célszerű röpdében tartani. Védőházikóval ellátott kerti röpdében áttelel.

Jegyzetek

Források

• IUCN Red List: Varied Lorikeet
• Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 75. old. ISBN 963 233 126 5
• Hivatalos magyar neve