Szakkollégium

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

^[1] A szakkollégium a hazai tehetséggondozási rendszer eleme, sajátos jogintézmény, öntevékeny személyegyesülés a magyar nyelvű felsőoktatás rendszerében. Egyes álláspontok szerint egyenesen "hungarikum" a maga nemében. Tagjainak, a szakkollégistáknak - akik rendszerint egyetemi/főiskolai hallgatók vagy más egyetemi polgárok - igyekszik megteremteni a (nemzetközi viszonylatban is) magas szakmai színvonal eléréséhez a megfelelő környezetet. A szakkollégium alapító irata sokféle lehet, de rendszerint a tagok együttlakásának tényén alapul, s célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták tehetséggondozását, önkiteljesedésének elősegítését. A szakkollégiumi tehetséggondozás kettős céljaként az OFI 2010/12-es kutatás során megkérdezett szakértők rendszerint: A) az eltömegesedő felsőoktatásban a tehetséges diákok megtalálását, tehetségük kibontakoztatását, fejlesztését, valamint B) a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítésére irányuló oktatási tevékenységet jelölték meg.

A szakkollégiumok szervezetei

A szakkollégiumok sajátos vezető-koordinációs intézménnyel, a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumával hangolják össze tevékenységüket, mely testületi koordinációs szerv ülését InterKoll-nak hívják. Intézményrendszerükön belül önálló minősítő rendszert Minősítő Bizottságot és ún. Minősítést Segítő Bizottságot működtetnek. A Minősítő Bizottság döntése szerint megkülönböztetnek egy illetve három évre minősített szakkollégiumot, szakkollégiumi ígéretet és egyéb szakkollégiumot. Hatályos jogunk megkülönbözteti még az ún. roma szakkollégiumot. Jelenleg hazánkban a szakkollégiumok amolyan reneszánszukat élik, mondhatni szakkollégium-alapítási lázban ég az ország: a szakkollégiumok száma lassan meghaladja a százötvenet.

Az első szakkollégiumok

Az Eötvös József Collegiumot, mely ma az ELTE BTK, TÁTK, TTK és IK szakkollégiuma, 1895-ben alapították,^[2] testvérét, a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumot pedig 1931-ben. A Rajk László Szakkollégium, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem első, 1970-ben megalakult szakkollégiuma sokáig egyedüli ilyen intézményként működött, majd sorban szerveződtek meg új társai. A szakkollégiumok aktív részt vállaltak a rendszerváltás idejének politikai vitáiban.

A rendszerváltás előtti idők hatalommal szembeni kritikája, a szabadabb szellemi műhely hangulata ugyan jelentősen átalakult a 90-es évekre, mégis megtalálták helyüket, új szerepüket a megváltozott körülmények között is. Az elmúlt évtizedek során a szakkollégiumi mozgalom heterogénebbé vált, növekedett, befolyása, támogatása egyre erősödött. Elég csak arra gondolnunk, hogy a kollégiumok végzettjei az akadémiai, gazdasági és politikai elit meghatározó szereplőivé váltak, növelve ezzel a mozgalom támogatottságát, befolyását.^[3]

Jelenleg főképp az egyre nagyobb létszámot befogadó magyar felsőoktatásban igyekeznek a minőségi képzést segíteni.

A szakkollégiumi mozgalom hatályos jogi szabályozása

Felsőoktatási Törvényben található definíció alapján a szakkollégium meghatározása:^[4]

„A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.”

A fenti definícióból következik, hogy a szakkollégiumiság lényegi elemei a szakmai munka, a közéleti szerepvállalás, a felelős értelmiségi lét és az önkormányzatiság; ugyanakkor nem alapfeltétel az együttlakás, az egy kollégiumban való elhelyezés. Ezen meghatározás alapján 2007 januárjában összesen 46 darab működő szakkollégium létezett Fazekas (2007) kutatása szerint.

A szakkollégiumi mozgalom hatályos jogi szabályozásának kereteit a Kormány a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. sz. rendelete határozza meg. Ez az ún. „kiválósági rendelet” az NfTv. 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában, a 33. § a)–b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva készült. A jogforrás 5. pontja, a 19-24. §§, a szakkollégiumi tehetséggondozásról szól.

Az ún. kiválósági rendelet vonatkozó szövegéről

A kiválósági rendelet teoretikusan kijelenti, hogy a szakkollégiumok fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában. Lényeges a 19. § (1) vonatkozásában, hogy állami támogatásra csak a kiválósági rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumok szakkollégium jogosult. Ezzel a 19. § deklarálja a szakkollégiumok irányában fennálló állami szerepvállalás tényét, majd a szakkollégiumok rövid definícióját adja meg. Ezt követően a szakkollégiumok célját és működési alapelveit fogalmazza meg. Eszerint a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

Az említett definíció szerint a szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet. Ennek körében a szakkollégium tagsága dönt a kollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

Ezt követően, mintegy a jogszabály összefoglalásaként három pontban meghatározza a szakkollégiumok szervezeti ismérveit. Eszerint a szakkollégium rendelkezik

1. létesítő okirattal,
2. szervezeti és működési szabályzattal,
3. rendelkezik képzési programmal.

Az 1. és 2. együttesen rögzítik:

1. a szakkollégium céljait,
2. működési elveit,
3. a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezését, megszűnését,
4. a tagsági formákat,
5. a vezetőség választásának eljárását
6. a tagság szakmai feltételeit,
7. a képzési vállalásokat,
8. a szakmai teljesítmény elfogadásának elveit,
9. a képzési program elvégzésének kötelezettségét.

A szakkollégiumi célok között szerepelnie kell:

• a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységén túlmenő szakmai képzésnek,
• önképzési lehetőség nyújtása a tagoknak,
• a társadalom iránt elkötelezett értelmiségi réteg nevelésének
• és az autonómia biztosításának.

A 20. § a szakkollégium nyitottságáról szól, majd részletezi a szakkollégium, a kollégium és a felsőoktatási intézmény viszonyait. A kettős nyitottsági szabály szerint egyrészt a szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal, másrészt a szakkollégium tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója. Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el, ha diákotthon keretében működik, működésének alapfeltétele felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.

A 22. § vezeti be a roma szakkollégium fogalmát, melynek célja kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatása. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására.

Szakkollégiumok

• Mikó Imre Szakkollégium
• Bercsényi Építész Szakkollégium
• BCE EVK Szakkollégium
• BCE Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégium
• BCE Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
• BCE Heller Farkas Szakkollégium
• BCE Rajk Szakkollégium
• BCE Széchenyi István Szakkollégium
• BCE Társadalomelméleti Kollégium
• Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium (Debrecen)
• BME Építész Szakkollégium
• BGE Lámfalussy Sándor Szakkollégium
• BGE Káldor Miklós Szakkollégium
• BGE Gundel Károly Szakkollégium
• BME Zielinski Szilárd Szakkollégium
• BME Energetikai Szakkollégium
• BME Gépész Szakkollégium
• BME Közlekedésmérnöki Szakkollégium
• BME Liska Tibor Szakkollégium
• BME Management Szakkollégium
• BME Műegyetemi Innovációs Szakkollégium
• BME Simonyi Károly Szakkollégium
• BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium
• BME Wigner Jenő Szakkollégium
• BME KommON Kommunikációs Szakkollégium
• Boldog Terézia Katolikus Egyetemi Feminine Studies Szakkollégium: https://web.archive.org/web/20090803184139/http://www.boldogterezia.extra.hu/index2.html
• Budapesti Protestáns Felsőoktatási Szakkollégium
• Debreceni Egyetemi Közgazdász Szakmai Műhely (DEX Műhely)
• DE-ZK Gulyás György Szakkollégium
• DE Hatvani István Szakkollégium
• DE-ATC Kerpely Kálmán Szakkollégium
• DE Pálffy István Színházi Szakkollégium: http://www.piszsz.unideb.hu/?page_id=3^{[halott link]}
• DE Sántha Kálmán Szakkollégium
• DE-ATC Tormay Béla Szakkollégium
• Don Bosco Pedagógiai Szakkollégium
• EKE Kepes György Szakkollégium Archiválva 2018. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ELTE Bibó István Szakkollégium
• ELTE Bolyai Kollégium
• ELTE Eötvös József Collegium
• ELTE Illyés Sándor Szakkollégium
• ELTE Navratil Ákos Szakkollégium
• ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium
• Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
• Iosephinum Kollégium és Szakkollégium Archiválva 2007. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jánossy Ferenc Szakkollégium (ÓE)
• KE Csokonai Vitéz Mihály Szakkollégium
• KE Baka József Szakkollégium
• KE Guba Sándor Agrártudományi és Természetmegőrzési Szakkollégium
• KE Takáts Gyula Művészeti Szakkollégium
• Kepes György Szakkollégium - Eger
• Kecskeméti Főiskola Szakkollégiuma
• Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium
• Luther Márton Szakkollégium
• Max Weber Szociológiai Szakkollégium (Kolozsvár)
• Mathias Corvinus Collegium
• Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium (Kolozsvár)
• ME ÁJK Bruckner Győző Tehetséggondozó Szakkollégium
• ME BTK Kabdebó Lóránt Multidiszciplináris Szakkollégium
• ME ETK Selye János Szakkollégium
• ME GEIK Terplán Zénó Szakkollégium
• ME GTK Hantos Elemér Szakkollégium
• ME Hálózattudományi Szakkollégium
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Biztonságpolitikai Szakkollégium
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Ostrakon Szakkollégium Archiválva 2020. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• NKE HHK Műszaki Szakkollégium
• NKE Közigazgatás-tudományi Kar Magyary Zoltán Szakkollégium
• NKE Rendészettudományi Kar Szent György Szakkollégiuma
• NYME-KTK Gidai Erzsébet Közgazdaságtudományi Szakkollégium
• NYME-BPK Szociálpedagógia Szakkollégium
• NYME-BTK Németh László Szakkollégium
• NYME-MNSK Békefi Antal Szakkollégium
• NYME-TTK Kunc Adolf Szakkollégium
• Prohászka Műhely Szakkollégium
• OE Galamb József Integrált Project Szakkollégium
• OE Kandó Kálmán Villamosmérnöki Szakkollégium
• PE - Jedlik Ányos Szakkollégium
• PMSZ Pozsonyi Magyar Szakkollégium
• PTE Grastyán Endre Szakkollégium
• PTE Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium
• PTE Kerényi Károly Szakkollégium https://web.archive.org/web/20120528075002/http://kerenyi.btk.pte.hu/
• PTE Óriás Nándor Szakkollégium
• PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium http://szjszk.ttk.pte.hu
• PTE Wlislocki Henrik Szakkollégium
• PTE ÁOK Romhányi György Szakkollégium ([1])
• SE-TSK Kerezsi Endre Szakkollégium
• Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium
• SOTE Korányi Frigyes Szakkollégium
• Summa Vitae Alapítvány Kollégium
• SZE Baross Gábor Műszaki Szakkollégium http://www.sze.hu/bgsz/ 2016 óta jogfolytonosan Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégium
• SZE Batthyány Lajos Szakkollégium http://www.sze.hu/blszk/
• SZE Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium https://web.archive.org/web/20081217090125/http://www.kautz.hu/
• SZE Neumann János Informatikai Szakkollégium
• Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium
• Szent László Katolikus Szakkollégium Archiválva 2021. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Győr)
• SZIE Deák Tibor Szakkollégium
• SZIE Vidékfejlesztési Szakkollégium
• SZTE Eötvös Loránd Kollégium
• SZTE Móra Ferenc Szakkollégium
• SZTE Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium
• Szent Imre Szakkollégium (Szeged)
• Vidékfejlesztő Szakkollégium
• Virtuális Szakkollégium (MÜTF)
• WISZ Wáli István Református Cigány Szakkollégium
• Biztonságpolitikai Szakkollégium

Szakkollégium jellegű intézmények

• Ady Endre Közgazdasági Szakkollégium – középiskolai szk.
• Erasmus Kollégium
• Márton Áron Szakkollégium (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged)
• Mathias Corvinus Collegium
• Romaversitas Láthatatlan Kollégium
• Táncsics Mihály Kollégium Speciális Részlege – középiskolai szk.
• Vécsey János Környezetvédelmi Szakkollégium (Budapest)
• Wigner Jenő Kollégium
• Roma Értelmiségi Műhely ^[5]

Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Források

• Szakkollégiumi portál
• Szakkollégiumok közös levelezési listája
• Szakkollégium.lap.hu - linkgyűjtemény
• Kisfilm a szakkollégiumokról, az MTV Lángelme c. műsorában.
• Szociálpedagógia Szakkollégium privát oldala Archiválva 2010. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Egyetem
• Főiskola

Jegyzetek

További információk

• Balázs Zoltán: A körözési listán a második? A szakkollégiumok a BM III/III-as Főcsoportfőnökség ügyiratainak tükrében; Széchényi István Szakkollégium Alapítvány, Bp., 2000