Nagyvázsony

Nagyvázsony
Kinizsi Pál lovasszobra (Szabó Iván, 1964)
Nagyvázsony címere Nagyvázsony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Fábry Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1680 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	76,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.9835, 17.69408055555646.983500°N 17.694081°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 41′ 39″46.9835, 17.69408055555646.983500°N 17.694081°E
Nagyvázsony Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nagyvázsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvázsony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban. 7629 hektáros kiterjedésével a vármegye második legnagyobb közigazgatási területű községe.^[3]

Fekvése

Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, a róla elnevezett medence közepén helyezkedik el a Balatontól 14 kilométerre. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy határolja, délen a Balaton-felvidék dombjai. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízbe jutva a Balatont táplálja.^[4]

A település központján a 7311-es és 7312-es út halad át, de külterületének északkeleti részét több kilométeren érinti az Ajkától idáig vezető 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút felől.

Szomszédos települések

• Nemesleányfalu(résztelepülés)
• Tótvázsony
• Óbudavár
• Mencshely
• Szentjakabfa
• Vöröstó
• Pula
• Vigántpetend
• Úrkút

Élővilága

Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is előfordul minden ismert hazai nagyvad. Visszatelepült faj az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),^[5] ritkább a vadmacska, a rétisas,^[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.

Története

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.

A honfoglalás után a Váson nemzetség^[forrás?]} telepedett itt le. A települést írásban először a tatárjárás idején említették. Ebben az időben több falu volt a környéken. Nagyvázsony egyik szomszédja Nemesleányfalu volt, amelyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.

A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál itt építtetette fel várat . A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult; 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták.

15. században épült a pálos kolostor. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort, nehogy beköltözzön a török.

Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.

A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök, ezután a vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat végleg 1598-ban sikerült visszafoglalni.

A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, és 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de ők sem tudták felvirágoztatni, régi rangját, jelentőségét teljesen elvesztette. A 19. században Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik állomása és lóváltó helye volt.^[7]

2018-ban a település elnyerte a Kiváló Falumegújítók fődíjat, melyet a szakértői zsűri alapján a Belügyminisztérium adományoz. Ugyanebben az esztendőben a község a Magyar Építőművészek Szövetségétől a Magyar Építőművészek különdíját kapta a falumegújítás kategóriában.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[15][17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

A település 2018-ban Kiváló Falumegújító-díjat, a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját vehette át a Belügyminisztériumtól. A község polgármestere, Fábry Szabolcs 2016-ban Tiszteletbeli Székely-, 2020-ban Kovászember-díjat, 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át többek között közösségi programok, a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség elindításáért, a vidéki jószágtartás, állattartás erősítéséért, a Magyar Igásló Ökoturisztikai Élményközpont megálmodásáért és megépíttetéséért, az őshonos kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta megmaradásáért megszervezett legeltető csordaközösség életre hívásáért.

Sport, kultúra

Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.

A Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége rendszeresen táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. A férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége^[18] a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.

Rendezvényei:

Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.

Népessége

A település népességének változása:

A 2011-es népszámláláson a lakók 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).^[19]

Nevezetességei

• A Kinizsi-vár, amely 2020 után, 3 éves felújítási, újjáépítési programmal újult meg illetve kapott új látogatótereket, temperált tereket, kiállító- és élménytereket, dísztermet, vetítőtermet, érintőképernyős és hagyományos ismeretterjesztő/bemutató felületeket, kipróbálható eszközöket, kiállítási tárgyakat, foglalkoztató tereket, teraszokat, vizesblokkokat valamint a vár mellett kávézó/ajándékbolt egységet a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretei között
• Zichy-kastély, magántulajdon 1999 óta
• Postamúzeum
• A pálos kolostor romjai
• Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény)
• Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
• Műemlék református templom
• Kinizsi-forrás (Tálodi erdő), közigazgatásilag Pula!
• Turul-szobor^[20]
• Igásló Központ, ^[21]
• Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907)
• Szent Jakab-rom
• Csepelyi pusztatemplom romja

A településtől távolabb

• Kis-Moszkva
• Nagyvázsony-Tótvázsonyi atomraktár ^[22]

Képgaléria

• 
  A Kinizsi-vár
• 
  Községháza
• 
  Az evangélikus templom és Kinizsi Pál szobra
• 
  A pálos kolostor romjai légifelvételen
• 
  A pálos kolostor romjai
• 
  Pálos templom- és kolostorrom
• 
  A református templom
• 
  Szent István római katolikus templom
• 
  Díszkút a Reményi Antal Rendezvényház előtt
• 
  Reményi Antal Rendezvényház
• 
  Schumacher-ház (a helyi néprajzi gyűjtemény épülete)
• 
  A Schumacher-ház udvari homlokzata
• 
  A néprajzi gyűjtemény melléképülete
• 
  A postamúzeum épülete
• 
  Az evangélikus templom belső tere a bejárat felől
• 
  Szent Ilona templom, Nagyvázsony légi fotó
• 
  Nagyvázsony, katolikus templom légi felvételen
• 
  Zichy Kastély, Nagyvázsony madártávlatból
• 
  A nagyvázsonyi Zichy Kastély park felőli oldala a levegőből
• 
  Kinizsi vár, Nagyvázsony légi fénykép
• 
  A nagyvázsonyi vár öregtornya a magasból

Híres emberek

• Kinizsi Pál (1431–1494) hadvezér
• Veninger Ernő (1854-1922) római katolikus pap, esperes, tanár
• Várnai Zseni (1890–1981) írónő
• Kandikó Zoltán (1967-) magyar küzdősportoló és harcművész
• Kelemen Miklós (1961-) labdarúgó
• Mátis Kálmán (1903-1960) magyar grafikus, festő
• Mátis Viktor (1983-) magyar diplomata, Törökországi magyar nagykövet (2019-)
• Teddi Kollek (1911–2007) politikus, Jeruzsálem polgármestere
• Magyar Benigna ( - 1526) Kinizsi Pál felesége, várúrnő, a kódexek készíttetője (Czech-, Festetich-kódexek)
• Zichy-család - Vázsonykeo-i Zichy-család több tagja töltött be a magyar köz- és kulturális életben jelentős szerepet

Irodalom

• Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Mikes Kiadó és Tanácsadó Kft., 2003) ISBN 9638130512

További információk

• Nagyvázsony.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Nagyvázsony az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Nagyvázsony
• Nagyvázsony a www.utikonyvem.hu oldalon
• Nagyvázsony műemlékei

Jegyzetek