Marcaltő

Marcaltő
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Czupper András (független)[1]
Irányítószám	8532
Körzethívószám	89
Népesség
Teljes népesség	738 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	33,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 21′ 55″47.43195, 17.36538055555647.431950°N 17.365381°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 55″, k. h. 17° 21′ 55″47.43195, 17.36538055555647.431950°N 17.365381°E
Marcaltő Pozíció Veszprém vármegye térképén
Marcaltő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcaltő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Marcaltő község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, északnyugati határszéle egyben Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegye határszéle is. A szomszédos települések: észak felől Sobor, északkelet felől Malomsok, kelet felől Takácsi, délkelet felől a községhez tartozó, egykor önálló Ihász, dél felől Nemesgörzsöny, nyugat felől Egyházaskesző és Várkesző, északnyugat felől pedig Rábaszentandrás. Ihász településrésze révén délkelet felől Pápa városával is határos, habár a pápai belváros és Marcaltő központja között csaknem 16 kilométernyi a távolság.

Megközelítése

Központján annak főutcájaként végighalad kelet-nyugati irányban a 8408-as út, ezen érhető el Pápa és Csorna térsége, a 83-as és a 86-os főutak felől is. Ugyancsak a 8408-as út szolgál a településhez tartozó, de attól több kilométerre délkeletre fekvő Ihász főutcájaként is. Győr felől Marcaltő központja, Tét-Szentkút utáni letéréssel a 8416-os úton közelíthető meg; nyugati szomszédaival, Egyházaskeszővel és Várkeszővel pedig a 84 115-ös számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 14-es számú Pápa–Csorna-vasútvonala érinti, amelynek azonban egyetlen megállási pontja sincs itt. Ez azért is érdekes, mert a vonalon létezik Marcaltő megállóhely, sőt hajdan (1971-es megszüntetéséig) létezett Ihász vasútállomás is, de mindkettőt a település határain kívül alakították ki: előbbit Egyházaskesző területén, utóbbit pedig Nagyacsád és Nemesgörzsöny határszélén. Marcaltő megállóhely az Egyházaskesző felé vezető 84 115-ös út vasúti kereszteződésétől délre, Marcaltő központjától 2 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 84 304-es számú mellékút biztosítja.

Története

Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól.
1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.

1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába.^[3] Nem tudni, hol temették el a több száz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém vármegyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Polczer Sándor (független)^[4]
• 1994–1998: Polczer Sándor (független)^[5]
• 1998–2002: Polczer Sándor (független)^[6]
• 2002–2006: Polczer Sándor (független)^[7]
• 2006–2010: Polczer Sándor (független)^[8]
• 2010–2014: Sandl Zoltán (független)^[9]
• 2014–2019: Sandl Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Czupper András (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 5,8%, evangélikus 9,1%, felekezeten kívüli 10,4% (17% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
• Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
• Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.

Ismert személyek, akik a marcaltői temetőben nyugszanak

• Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
• gróf Amade Antal
• Üchtritz Emilné, báró Üchtritz Emil neje: Amade Dominika grófnő

Itt született

• 1846-ban dr. Concha Győző jogász, az MTA tagja
• 1846-ban báró Üchtritz Zsigmond országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, neves lótenyésztő.

A település az irodalomban

• A ma Marcaltőhöz tartozó Ihász az egyik helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című elbeszélésének (megjelent az író azonos című kötetében).

Jegyzetek

További információk

• Marcaltő hivatalos honlapja