Harmadik Birodalom

Nem tévesztendő össze a következővel: Nemzetiszocialista Németország.

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler betiltatta, az állam hivatalos elnevezése 1943-tól Nagynémet Birodalom (németül: Großdeutsches Reich) volt. A mai német történelemtudomány Német Birodalomnak (Deutsches Reich) nevezi ezt az időszakot is.

A Harmadik Birodalom elnevezése elsősorban nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. Törvényhozó szerve a Reichstag volt, amelynek szerepe a parlamentáris rendszerekhez képest korlátozott volt. Az 1919-ben elfogadott Weimari Alkotmány formailag továbbra is hatályban maradt.

Ernst Bloch a Zur Originalgeschichte des Dritten Reichs című, 1935-ben megjelent esszéjében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiszocialisták a "Harmadik Birodalom" koncepcióját Arthur Moeller van den Brucktól adaptálták.^[1]

Bärsch Die politische Religion des Nationalsozialismus 1998-ban megjelent című könyvének megjelenése óta az újabb kutatások ezt a tézist ellentmondásosnak minősítették. Matthias Strassner írta:

"Claus-Ekkehard Bärsch azzal a tézissel állt elő, hogy a "Harmadik Birodalom" kifejezés nem közvetlenül Ibsentől és nem is kizárólag Moeller van den Bruckon keresztül került be a náci frazeológiába, hanem inkább Dietrich Eckart Ibsen-fordítón keresztül."^[1]

Bärsch ezt írta:

„Nem Moeller van den Brucktól vették át a nemzetiszocialisták a „Harmadik Birodalom” kifejezést, hanem az egész mozgalom egyik befolyásos társalapítója már 1919-ben – vagyis Moeller van den Bruck 1923-as könyvének első kiadása előtt – használta ezt a kifejezést a politikai-ideológiai írások egyértelmű kontextusában. Dietrich Eckart^[2] költő az, aki politikussá avanzsálódott.”^[3]

Emellett Bärsch felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Harmadik Birodalom kifejezést sem "a nemzetiszocialisták nem határozták meg egyértelműen", sem "a náci ideológiával foglalkozó irodalomban nem kezelték szisztematikus monográfiában". És hozzátette: „Egyáltalán nem egy állam- és alkotmányfelfogás. A „Harmadik Birodalom” ideológiáján alapuló kormányzati rendszert sem 1933 előtt, sem utána nem dolgozták ki.”^[4]

Közigazgatás

Bővebben: A Harmadik Birodalom közigazgatása

A Nagynémet Birodalom

1943-ban Hitler rendeletet adott ki, melyben a Nagynémet Birodalom (ném.: Großdeutsches Reich) elnevezést határozta meg a német állam hivatalos elnevezésének, ezzel megszüntetve az általa se személyesen, se hivatalosan soha nem támogatott Harmadik Birodalom elnevezés használatát.

A Birodalom területének kiterjesztése

Az 1938. március 12-én és 13-án az Anschluss során Németországhoz csatolt Ausztriát átnevezték „Ostmark” névre, majd a terület 1942-ben a Donau- und Alpenreichsgaue nevet kapta (magyarul kb.: Dunai és alpesi birodalmi körzetek).

1938 márciusa után a német és osztrák területeket együtt nem hivatalosan Nagynémet Birodalomnak nevezték, köznyelvien pedig Nagy-Németországnak. A náci Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot.

A nemzetiszocialisták ezzel azt kívánták szemléltetni, hogy elérték az 1848-ban megfogalmazódott célt egy nagy, egységes németajkú birodalom megvalósítására, melynek Németország és Ausztria is része. A fogalom expanzív törekvéseket is sejtetett. Azokat a nagy területeket – főleg a keleti térségben –, ahol ún. „népi németek” (Volksdeutsche) laktak, a birodalomba kívánták olvasztani.

Az NSDAP 1920-ból származó 25 pontos programját a „nemzet egységének” és az „élettérre” vonatkozó népi és faji vélekedései kívánták alátámasztani. A náci rezsim a későbbiek során meghódított területeket a „Főkormányzóság” (Generalgouvernement) kivételével a Nagynémet Birodalom részeként tartotta számon, azaz ezeket a területeket a birodalomba olvasztották.

Hivatalossá tétel

Hans Heinrich Lammers RK 7669 E számú rendelete 1943. június 26-án hivatalossá tette az addig nem hivatalos „Nagynémet Birodalom” megnevezést. A névváltoztatás először 1943. október 24-én vált láthatóvá, amikor megjelentek az első bélyegek az új megnevezéssel, majd 1944 júniusától minden kiadványon a „Nagynémet Birodalom” megnevezés szerepelt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még

• Nemzetiszocializmus
• Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
• Második világháború
• Holokauszt
• A Harmadik Birodalom zászlóinak képtára
• Nemzetiszocialista Németország

Irodalom

• A Harmadik Birodalom nyelve; ford. Lukáts János; TK, Bp., 1984 (Membrán könyvek)
• Robin Cross: A sas bukása. A Harmadik Birodalom utolsó napjai; ford. Horváth Gábor; Alexandra, Pécs, 1996
• Aly, Götz: Hitler népállama. Rablás, faji háború és nemzeti szocializmus (ford. Teller Katalin), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005 (Circus Maximus), ISBN 9789639777132
• William Lawrence Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. A náci Németország története; ford. Mészáros Viktor, előszó Ormos Mária; 2. jav. kiad.; Teleteacher, Bp., 1996
• Tomka Béla: A Harmadik Birodalom. A kutatás új útjai; JATEPress, Szeged, 1999
• Martin Ros: A Harmadik Birodalom sakáljai. Kollaboránsok tündöklése és bukása, 1944–1945; ford. Striker Judit; Magyar Könyvklub, Bp., 2002
• Christopher Ailsby: A Harmadik Birodalom napról napra; Hajja, Debrecen, 2002 (20. századi hadtörténet)
• Joachim Fest: A bukás. Hitler és a Harmadik Birodalom utolsó napjai. Történelmi vázlat; ford. Várnai Péter; Szó, Bp., 2005
• Susan Ottaway: Hitler árulói. A német ellenállás a Harmadik Birodalomban; ford. Novák Gábor; Gold Book, Debrecen, 2006
• Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy. Szexualitás a Harmadik Birodalomban; ford. Körber Ágnes; Európa, Bp., 2011
• Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom születése. Hogyan verték szét a nácik a demokráciát és kerültek hatalomra Németországban; ford. Sóskuthy György, Zsuppán András, Varga Benjámin; Park, Bp., 2012
• Richard Overy: A Harmadik Birodalom krónikája; ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2012
• Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom hatalmon. Hogyan állítottak a nácik könyörtelenül céljaik szolgálatába egy egész népet; ford. Sóskuthy György, Szántó Judit; Park, Bp., 2013
• Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban. Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot; ford. Szántó Judit; Park, Bp., 2014
• Roberto Bolaño: A Harmadik Birodalom; ford. Scholz László; Európa, Bp., 2015
• Michael FitzGerald: A nácik okkult háborúja. Hitler paktuma a sötétség erőivel; ford. Varga Csaba Béla; Kossuth, Bp., 2016
• A Harmadik Birodalom; szerk. Papp Gábor, Győrffy Iván, Litván Dániel; Ventus Libro, Bp., 2018
• Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete; ford. Kurdi Imre; Corvina, Bp., 2018
• Julia Boyd: Szörnyeteg vagy példakép? Korabeli utazók a nácik Németországáról; ford. Miholics Zoltán, Soós Gábor; Személyes Történelem, Bp., 2019
• Volker Ullrich: Nyolc májusi nap. A Harmadik Birodalom utolsó hete; ford. Kurdi Imre; Corvina, Bp., 2020
• A Harmadik Birodalom nyelve. Egy filológus feljegyzései; ford. Lukáts János, szerk., utószó, jegyz. Kiss Barnabás, jegyz. ford., kieg. Nagy Márk; Ampersand, Bp., 2021

Jegyzetek

Források

• Johannes Öhquist: A Führer Birodalma (Stádium, 1943) (hasonmásban: 1999) Fordította vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Harmadik Birodalom témájú médiaállományokat.

• A holokauszt Magyarországon: A Harmadik Birodalom
• A Mein Kampf megjelenése – Tarján Tamás cikke
• Hamza Gábor: A „Harmadik Birodalom” eszméje a német filozófiai és politikai gondolkodásban. Magyar Tudomány 44 (1999) 779-787.
• Gábor Hamza: Die Idee des „Dritten Reichs“ im deutschen philosophischen und politischen Denken des 20. Jahrhunderts. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Böhlau, Wien/Köln/Weimar, Bd. 118 (2001), S. 321–336.

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!