Barabás (település)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Barabás (egyértelműsítő lap).

Barabás
Barabás címere Barabás zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Daróczi Gábor (független)[1]
Irányítószám	4937
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	799 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′48.233333333333, 22.43333333333348.233333°N 22.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′48.233333333333, 22.43333333333348.233333°N 22.433333°E
Barabás Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Barabás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A vármegye északkeleti peremén fekszik, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.

A közvetlen szomszédos települések, a határ magyar oldalán: délkelet felől Beregdaróc, dél felől Gelénes, délnyugat felől Vámosatya és Tiszavid, nyugat felől pedig Tiszaadony és Tiszakerecseny. Közigazgatási határa északon, több mint 17 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Mezőkaszony (Косонь).

Megközelítése

A község az ország belsőbb részei felől három irányból érhető el: Tiszaadony érintésével a 4121-es, Vámosatya felől a 4123-as, Csaroda-Gelénes felől pedig a 4124-es úton. A 4121-es út a település közigazgatási területén határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.

Története

Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.

1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.

1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.

A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.

A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.

A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,7% ukránnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 69,3%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 4,1% (16,3% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,1% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 56,7% református, 3,9% görög katolikus, 1,6% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Daróczy Pál (független)^[6]
• 1994–1998: Daróczy Pál (független)^[7]
• 1998–2002: Daróczy Pál (Fidesz)^[8]
• 2002–2006: Daróczy Pál (független)^[9]
• 2006–2010: Daróczy Pál (független)^[10]
• 2010–2014: Daróczi Gábor (független)^[11]
• 2014–2019: Daróczi Gábor (független)^[12]
• 2019–2024: Daróczi Gábor (független)^[1]
• 2024– :

Nevezetességei

• Református templom - A középkorban épült templom tornyát a 15. században emelték, később barokk stílusban átépítették.

Természeti értékei

• Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület.

Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.

Források

• Borovszky Samu: Bereg vármegye

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek