Wolphard–Kakas-ház

Wolphard–Kakas-ház
Település	Kolozsvár Kolozs megye
Cím	Kolozsvár, Fő tér (Piața Unirii) 31.
Építési adatok
Építés éve	1534–1541
Rekonstrukciók évei	1890-es évek
Építési stílus	reneszánsz, eklektika
LMI-kód	CJ-II-m-A-07498
Elhelyezkedése
Wolphard–Kakas-ház Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 11″, k. h. 23° 35′ 27″46.769722222222, 23.59083333333346.769722°N 23.590833°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 11″, k. h. 23° 35′ 27″46.769722222222, 23.59083333333346.769722°N 23.590833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolphard–Kakas-ház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Wolphard–Kakas-ház Kolozsvár főterén álló épület, a város legjelentősebb reneszánsz műemléke. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07498 sorszámon szerepel.

Nevét az építtető Adrianus Wolphard plébánosról és a későbbi tulajdonos Kakas István diplomatáról kapta. Jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem (UAD) székhelye, a földszinten pedig egy bankfiók található.

Története

A ház építtetését Adrianus Wolphard 1534 és 1541 között kezdte. A humanista műveltségű pap, aki Bolognában tanult, olasz mestert fogadott fel. Az ő korszakában épült a boltíves kapualj és az első emelet három helyisége. A ház építését örököse, Wolphard István, a város csillagászattal is foglalkozó főbírája fejezte be: meghosszabbíttatta a földszinti és emeleti vestibulumot, elkészíttette a kapualj fölötti második helyiséget, az udvari szárnyhoz pedig még két helyiséget és egy újabb lépcsőt ragasztott. Halála után özvegye Kakas Istvánhoz ment feleségül; az új tulajdonos 1590–1592 között tovább bővíttette a házat. Kakas István alakíttatta ki a zodiákus-termet, amelyet a tizenkét állatöv jelvényei díszítettek. Szintén ő helyeztette el a napórát is. Mihály vajda elkobozta az épületet Kakastól, amelyet utóbb Jacobinus János kapott meg; utóbb Kakas hosszas pert folytatott Jacobinussal a ház visszaszerzéséért. 1602-ben Bogner Imre, a tizennégyszer megválasztott főbíró, majd Linczegh János főbíró lakása és tulajdona volt. Rázsa-háznak is nevezték, a rázsaszövet mintájára kockásan volt tarkára festve. Jósika Miklós is említést tesz róla Abafi című regényében: „A felső emeletet, a ház alsó osztályától, egészen hosszában elfolyó, keskeny zsindelyfődél választ el, mely kockásan vörösre és fehérre volt festve. A kettős ablak alatt magas, kerek boltozatú kapu mélyedett, s e mellett jobbra-balra két ablak, cifra zöldre festett s aranyozásokkal terhelt rostélyzattal.”

A ház a 19. század második felében Szathmári Elek aranyműves kezére került. Nagyravágyó terve megvalósításához megvásárolta a szomszédos, ugyancsak reneszánsz épületet, a Bogner-Gellyén-házat. Mindkettőt lebontatta és 1894-ben felépíttette a ma is látható, modern, késő eklektikus kétemeletes házat, az udvari szárny azonban megmaradt. A faragott feliratos kövek részben a Történelmi Múzeum kőtárába kerültek, részben a jelenlegi épületben beépítve láthatók. Emeleti részén az Erdélyi Bank és Takarékpénztár bankárai intézték a pénzügyeket, a pénzintézetet 1896-tól Lendvay Emil János vezérigazgató irányította. Az épület földszintjén papír- és könyvüzlet működött.

Az épületet 1994-ben a Dacia Felix Bank vette meg, az átépítés során lebetonozták a zodiákus-terem boltíveit és faragásait.^[1]

Jegyzetek

Források

• Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve (1602). Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Bónis György és Valentiny Antal. Kolozsvár: Minerva. 1947. = Jogtörténeti és Népi Jogi Tanulmányok, 2.  
• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.  
• Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai). Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867–1919. Budapest: Noran Könyvkiadó. 2003. ISBN 963953909-0  

További információk

• Balázs Dénes: Kakas István kolozsvári kandallós háza. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, XII. évf. (1993) 82–84. o.
• Kovács András: A humanista plébános, az asztrológus főbíró és a fejedelmi diplomata háza. Korunk, (2006. október) arch Hozzáférés: 2018. november 21.
• Viorica Guy Marica: Reneszánsz szentenciák és maximák Kolozsváron. Korunk, (1998. május)
• Mihály Melinda: Wolphard–Kakas-ház (ma a Képzőművészeti Egyetem és bank székhelye), Kolozsvár. lexikon.adatbank.transindex.ro (2010. április 8.) (Hozzáférés: 2013. július 24.)