Vargha Gyula

Ez a szócikk Vargha Gyula költőről és statisztikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Gyula (egyértelműsítő lap).

Vargha Gyula
Portréja a Vasárnapi Ujságban (1901. 18. sz.)
Született	Görzsönyi Vargha Gyula 1853. november 4. Káva
Elhunyt	1929. május 2. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szász Póla
Foglalkozása	politikus költő statisztikus
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (–1872, jogtudomány)
Kitüntetései	Knight of the Order of the Iron Crown (Austria) (1896)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Központi Statisztikai Hivatal 3. igazgatója
Hivatali idő 1901 – 1914
Előd	Jekelfalussy József
Utód	Hajdú László
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Vargha Gyula témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Görzsönyi Vargha Gyula (Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.) statisztikus, költő, műfordító, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja és az utóbbinak főtitkára, az MTA tagja (levelező 1892, rendes 1907, tiszteleti 1923).

Élete

Édesapja görzsönyi Vargha János (1804-1886),^[1] ügyvéd, és édesanyja zsarolyáni Márton Sára. Középiskoláit a budapesti református gimnáziumban, a jogot a budapesti egyetemen végezte és ott a jog- és államtudományok doktorává avatták.

Joghallgató korában az Országos Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett, ott fokonként emelkedve 1892-től miniszteri osztálytanácsos és az intézet aligazgatója, 1901-től 1914-ig igazgatója volt.

1882. január 26-án feleségül vette szemerjai Szász Póla írónőt, Szász Károly református püspök leányát.

1914-től 1917-ig nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő, a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkáraként működött. Tisza István politikájának lelkes híve és támogatója volt.

Első verseskötete 1881-ben jelent meg; ezt 23 évi hallgatás után több kötete követte. Mint műfordító is ismert volt. 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1900-tól titkára, 1922-től másodelnöke, 1928–1929-ben az MTA másodelnöke. 1923-ban összes költeményeiért az MTA nagyjutalmát kapta.

1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. február 14-től főtitkára volt). 1892. május 5-én lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1907. május 3-án rendes tagja. 1896-ban a király a Vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. április 14-én lett az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója.

Munkássága

A hivatalos statisztika fejlesztésén kívül a gazdasági-statisztika területén is értékes munkát végzett. A Láng Lajos szerkesztette Magyarország statisztikájának II. kötetében a gazdasági statisztikai részt ő állította össze. 1887-től Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kilenc évfolyamát. A magyar hitelügy és hitelintézetek c. munkáját az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta; ez a műve, valamint az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika fontos gazdaságtörténeti forrás.

Mint költő – a kor konzervatív irodalmi lapjának, a Napkeletnek a kritikusa szerint – „a népies nemzeti költészet hagyományainak legművészibb folytatója”; fő ihletői a haza, család, természet, bár néhány bölcseleti jellegű költeményt is írt.

Főbb művei

Tanulmányok, szakmunkák

• A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (Közgazd. és Közigazgatási Szle, 1893);
• Magyarország pénzintézetei (Bp., 1895);
• A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp., 1896);
• Barsi József emlékezete : 1810-1893 (Bp., 1897);
• Békés vármegye mezőgazdasága (Bp., 1899);
• A magyarság félévszázados fejlődése (Közgazd. Szle, 1902);
• A magyar birodalom vázlatos ismertetése (Közgazd. Ért. 1908);
• Hungary: Its Peoples, Industries and Finances. (In: Hungary of To-day. Edited by Percy Alden. London, 1909. 13-101.) Online

Verseskötetek

• Dalok (versek, Bp., 1881);
• Óda az 1867. évi koronázás emlékére (vers, Bp., 1892);
• Vargha Gyula költeményei (Bp., 1915);
• Ködben (versek, Bp., 1922);
• A végtelen felé (Bp., 1923);
• Hamvadó tüzek (versek, Bp., 1927).

Emlékezete

Üllőn a városi könyvtár viseli a nevét. Emlékére 2007. augusztus 11-én állandó kiállítás nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban. Szerepe volt a mai Budapest XVII. kerületében levő Akadémiatelepek megvalósításában, ezért ott utcát neveztek el róla. 2007. szeptember 1-jével kezdte meg működését a Nemesgörzsönyi Vargha Gyula Református Általános Iskola. Ugyanekkor indult a Vargha Gyula feleségéről elnevezett Nemesgörzsönyi Szász Póla Református Óvoda is.

Jegyzetek

Források

• Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 25.)
• Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 25.)
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• A Napkelet lexikona
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 734–735. o. ISBN 978-963-235-449-1

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Vargha Gyula témában.

• Vargha Gyula-emlékszoba a Trianon Múzeumban Archiválva 2007. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben; Gondola.hu
• A nemesgörzsönyi ref. egyházközség honlapja: [1]
• Schöpflin Aladár: Vargha Gyula. Nyugat; 1929/10.
• Egy kétszáz éves magyar értelmiségi család Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – a Forrás (1999/12.) interjúja a leszármazottakkal
• A Vargha Gyula Református Általános Iskola honlapja
• Hamza Gábor: Emlékezés Vargha Gyulára (1853-1929), a Magyar Tudomány Akadémia rendes és tiszteleti tagjára. [2]