Városállam (politika)
 | Ez a szócikk a politikatörténeti fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Városállam (egyértelműsítő lap). |
 | Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.[1] A fogalmat először a 19. századi Angliában kezdték el használni, elsősorban az ókori és középkori városállamokra, mint amilyenek a görög poliszok vagy a középkori olasz városállamok.[2]
Városállamokat mesterségesen is létrehoztak, például ilyen volt Danzig vagy Nyugat-Berlin. A 21. század legismertebb városállamai Monaco, Szingapúr és a Vatikán.
Modern városállamok
Szingapúr
Monaco
Vatikán
Függő területek
Egyesült Királyság: 
Gibraltár
Kína: 
Hongkong, 
Makaó
Spanyolország: 
Ceuta, 
Melilla
Jegyzetek
Források
- ↑ Városállam – kislexikon.hu: Városállam. Kislexikon. (Hozzáférés: 2012. április 12.) [Tiltott forrás?]
- ↑ City-state – britannica.com: City-state (politics). Britannica. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
- Casino Capitalism and Its Legitimacy Impact on the Politico-administrative State in Macau. Journal of Current Chinese Affairs, 2009. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
- Hong Kong in Honduras. The Economist, 2011. december 10. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
