Vác–Pesti-Duna-völgy

Vác–Pesti-Duna-völgy
ElhelyezkedésDuna menti síkság
Besoroláskistáj
NagytájAlföld
KözéptájDuna menti síkság
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Vác–Pesti-Duna-völgy a Duna menti síkság kistája, annak északi nyúlványa Budapest és Pest vármegye területén, amely magában foglalja a Szentendrei-szigetet.[1] Az erdős-sztyepp növényzettel rendelkező terület, Duna parti részein vízhez kötött élőhelytípusokkal.

Kiterjedése és természetföldrajza

Homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica)

A Duna völgyét és ártéri síkságát a Szentendrei-sziget északi csúcsától a Csepel-sziget északi csúcsáig, mintegy 50 kilométer hosszan magában foglaló kistáj. (Átfedésben a Dunakanyar régiójával.) Települései Budapestnek a Dunával közvetlenül érintkező városrészein túlmenően Budakalász, Szentendre, Leányfalu, Vác, valamint a Szentendrei-sziget falvai: Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu és Kisoroszi. A Duna keleti partján a Pesti-síkságnak – Vác kivételével – a folyóig érő teraszaival határos, nyugaton a Duna völgytalpa szélesebb, a kistájhoz tartozó ártéri területei helyenként kilométerekre is eltávolodnak a folyótól. Legmagasabb pontja Kisoroszinál 122 méter, legalacsonyabb tengerszint feletti magassága a Csepel-szigetnél 98 méter. Alaphegységét jellemzően triász kori karbonátos képződmények alkotják, az erre a pliocénban települt enyhén hullámos hordalékréteg, illetve a holocén öntésiszap alkotja a Vác–Pesti-Duna-völgy felszínét. A folyómeder földtörténeti változásai miatt jelentős kavicsos rétegsorokat rejt a föld Vác, Kisoroszi, Szentendre és Budakalász térségében.[2] A kistáj területének 23%-a beépített, további 29%-a pedig vízfelület. Ezeken túlmenően a legjellemzőbb talajtípus a mezőgazdasági termelésre alkalmas réti öntéstalaj (14%), valamint a gyenge termékenységű futóhomokos és humuszos homoktalaj (19%)[3]

Vízrajzát alapvetően a két ágra bomló és a kistáj területén ismét egyesülő Duna, illetve a mindkét oldalról a folyamba érkező patakok torkolati része határozza meg. Főbb mellékvizei a Duna bal oldalán a Gombás-patak, a Sződ–Rákos-patak, a Szilas-patak, a Rákos-patak, illetve jobbról a Szent János-patak, a Bükkös-patak, a Dera-patak, az Aranyhegyi-patak és az Ördög-árok.[4]

Növényzete

Szártalan csűdfű (Astragalus exscapus)
Folyami bödöncsiga (Theodoxus fluviatilis)

A kistáj természetes-természetközeli növényzetét ligeterdők, ligeti csillagvirág [1] ligeti szőlő alkotják, de az intenzív használat (turizmus) miatt ezt az állapot sokfelé már lényegesen megváltozott a behurcolt, helyükre telepített növényzet által: pl. sokfelé nemes-nyárasokat telepítettek az őshonos növényzet helyére.

A ligeterdők szegélyében ártéri kaszálókat, mocsár-, ritkán lápréteket találunk (szibériai nőszirom – Iris sibirica, kígyónyelv – Ophioglossum vulgatum). A Duna szegélyében – részben a folyószabályozások miatt – szigetek alakultak ki holtágakkal.

A területtel szembeni Szentendrei sziget belsejét késői holocén korból származó, erősen meszes futóhomok borítja; a pesti oldal egyes területeit az alföldi homoki növényzet jellemzi: nyílt homokpusztagyepek (magyar csenkesz [2] – Festuca vaginata, rákosi csenkesz – Festuca × wagneri, csikófark – Ephedra distachya, homoki nőszirom – Iris arenaria, homoki kikerics – Colchicum arenarium, Újpestnél: európai homoktövis – Hippophaë rhamnoides), zárt homoki sztyepprétek (homoki árvalányhaj – Stipa borysthenica, szártalan csüdfű – Astragalus exscapus). Helyenként homoki tölgyes zárványok találhatók akácosok, erdeifenyő- és nyártelepítések között.

A homoki flórára jellemzők még a középhegységi dolomitról lehúzódó szubmediterrán fajok (pézsmahagyma – Allium moschatum, kisfészkű hangyabogáncs – Jurinea mollis), de lőfordulnak a homok pannóniai bennszülött fajok is (homoki varjúháj – Sedum hillebrandtii, homoki bakszakáll [3] – Tragopogon floccosus, homoki fátyolvirág – Gypsophila fastigiata subsp. arenaria).

A területen 400-600 közötti növényfajt számoltak össze, közülük özönfajnak számít pl. a zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.), valamint a tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.).

A területen található védett fajok száma 40-60-ra tehető.

Állatvilága

Tőkés récék (Anas platyrhynchos)

A terület állatvilága igen változatos. A Duna mentén ritka csigafajok, mint például a bödön csiga és a rajzos csiga élnek. Megtalálható itt a sárgahasú unka, mocsári teknős, zöld levelibéka és a foltos szalamandra. A hüllők közül: a vizek mentén él a mocsári teknős is.

A Duna menti holtágakban, mocsarakban és nádasokban pedig a böjti- és a tőkés réce valamint hattyú költ.

Jegyzetek

Források

  • Dövényi 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • Az alföldi kistájak növényzete: [4]
  • Növényhatározó [5] Archiválva 2017. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Természetvédelem: Rákosi csenkesz [6], [7], [8], [9], [10]
  • [11]
  • [12]
Sablon:Magyarország tájai
  • m
  • v
  • sz
Magyarország földrajzi nagy-, közép- és kistájai
Alföld
Vác–Pesti-Duna-völgy •  Pesti-hordalékkúpsíkság •  Csepeli-sík •  Solti-sík •  Sárköz •  Kalocsai-Sárköz •  Tolnai-Sárköz •  Mohácsi-sziget •  Mohácsi teraszos sík
Illancs •  Bácskai löszös síkság
Érd–Ercsi-hátság •  Váli-víz síkja •  Közép-Mezőföld •  Velencei-medence •  Sárrét •  Sárvíz-völgy •  Dél-Mezőföld •  Enyingi-hát •  Káloz–Igari-löszhátak •  Sió-völgy
Drávamenti-síkság
Dráva-sík •  Fekete-víz síkja •  Nyárád–Harkányi-sík
Taktaköz •  Borsodi-ártér •  Hevesi-ártér •  Szolnoki-ártér •  Jászság •  Tiszafüred–Kunhegyesi-sík •  Szolnok–Túri-sík •  Tiszazug •  Hortobágy
Alsó-Tisza-vidék
Marosszög •  Dél-Tisza-völgy
Hatvani-sík •  Tápió-vidék •  Gyöngyösi-sík •  Hevesi-sík •  Borsodi-Mezőség •  Sajó–Hernád-sík •  Harangod
Közép-Nyírség •  Északkelet-Nyírség •  Délkelet-Nyírség •  Dél-Nyírség •  Nyugati-Nyírség (vagy Löszös-Nyírség)
Hajdúhát •  Dél-Hajdúság
Kisalföld
Szigetköz •  Mosoni-sík •  Fertő-medence •  Hanság •  Kapuvári-sík •  Csornai-sík •  Rábaköz
Marcal-völgy •  Kemenesalja •  Pápa–Devecseri-sík
Komárom–Esztergomi-síkság
Győr–Tatai-teraszvidék •  Igmánd–Kisbéri-medence •  Almás–Táti-Duna-völgy
Nyugat-magyarországi-
peremvidék
Felső-Zala-völgy •  Kerka-vidék •  Göcsej •  Egerszeg–Letenyei-dombság •  Principális-völgy •  Zalaapáti-hát •  Alsó-Zala-völgy •  Zalavári-hát •  Mura bal parti sík
Dunántúli-dombság
Kis-Balaton •  Nagy-Berek •  Somogyi parti sík •  Balaton •  Balatoni-riviéra •  Tapolcai-medence •  Keszthelyi-riviéra
Nyugat-Külső-Somogy •  Kelet-Külső-Somogy •  Dél-Külső-Somogy
Marcali-hát •  Kelet-Belső-Somogy •  Nyugat-Belső-Somogy •  Közép-Dráva-völgy
Mecsek és
Tolna–Baranyai-dombvidék
Mecsek •  Baranyai-hegyhát •  Völgység •  Tolnai-Hegyhát •  Szekszárdi-dombság •  Pécsi-síkság •  Geresdi-dombság •  Villányi-hegység •  Dél-baranyai-dombság •  Zselic
Dunántúli-középhegység
Tátika-csoport •  Keszthelyi-fennsík •  Badacsony–Gulács-csoport •  Balaton-felvidék •  Vilonyai-hegyek •  Veszprém–Nagyvázsonyi-medence •  Kab-hegy–Agártető-csoport •  Sümeg–Tapolcai-hát •  Devecseri-Bakonyalja •  Öreg-Bakony •  Bakonyi-kismedencék •  Keleti-Bakony •  Veszprém–Devecseri-árok •  Pápai-Bakonyalja •  Pannonhalmi-dombság •  Súri-Bakonyalja
Vértes–Velencei-hegyvidék
Bársonyos •  Által-ér-völgy •  Móri-árok •  Vértes-fennsík •  Vértes peremvidéke •  Gánti-medence •  Zámolyi-medence •  Sörédi-hát •  Lovasberényi-hát •  Velencei-hegység
Gerecse •  Etyeki-dombság •  Zsámbéki-medence •  Budai-hegyek •  Tétényi-fennsík •  Budaörsi- és Budakeszi-medence •  Pilisi-hegyek •  Pilisi-medencék
Észak-magyarországi-
középhegység
Börzsöny
Kosdi-dombság •  Nézsa–Csővári-dombság •  Központi-Cserhát •  Galga-völgy •  Ecskendi-dombság •  Cserhátalja •  Terényi-dombság •  Szécsényi-dombság •  Karancs •  Litke–Etesi-dombság •  Gödöllői-dombság •  Monor–Irsai-dombság
Magas-Mátra •  Nyugati-Mátra •  Déli-Mátra •  Keleti-Mátraalja •  Nyugati-Mátraalja •  Mátralába •  Parád–Recski-medence
Bükk-fennsík •  Északi-Bükk •  Déli-Bükk •  Tárkányi-medence •  Egri-Bükkalja •  Miskolci-Bükkalja •  Tardonai-dombság •  Upponyi-hegység
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Aggteleki-hegység •  Alsó-hegy •  Rudabányai-hegység •  Szalonnai-hegység •  Bódva-völgy •  Tornai-dombság
Központi-Zemplén •  Abaúji-Hegyalja •  Tokaji-hegy •  Szerencsi-dombság •  Hegyalja •  Hegyköz •  Vitányi-rögök
Észak-magyarországi-medencék
Alsó-Ipoly-völgy •  Középső-Ipoly-völgy •  Nógrádi-medence •  Zagyva-völgy •  Medves-vidék •  Heves–Borsodi-dombság •  Tarna-völgy •  Ózd–Egercsehi-medence •  Pétervásárai-dombság •  Sajó-völgy •  Putnoki-dombság •  Szendrői-rögvidék •  Rakacai-völgymedence •  Cserehát •  Hernád-völgy •  Szerencsköz
Forrás: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap