Ujlaki Antal

Ujlaki Antal
Született	Vorgang Náthán 1867. április 24. Debrecen
Elhunyt	1921. október 7. (54 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Uprimny Gizella (h. 1899–1921)
Szülei	Ujlaki József Kohn Fanny
Foglalkozása	újságíró író
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Ujlaki Antal témában.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ujlaki Antal, 1881-ig Vorgang Náthán^[1] (Debrecen, 1867. április 24.^[2] – Szeged, 1921. október 7.)^[3] magyar író, újságíró. 1900 és 1921 között alapítója, s egyben felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak.

Életpályája

Ujlaki (Vorgang) József (1841–1907)^[4] terménykereskedő és Kohn Fanny (1845–1925) fia. Pályáját nyomdászinasként kezdte Debrecenben. 1888-tól Szegeden élt, előbb korrektor volt, majd a Szegedi Napló belső munkatársa. 1900-tól 1921-ig felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak, amelynek alapítója volt. Álnevei: Csipke, Uriel.

Házastársa Uprimny Gizella volt, Uprimny Lipót és Stern Júlia lánya, akit 1899. augusztus 27-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.^[5]

„A szegedi újságírásnak ez a jellegzetes figurája nyomdászból lett újságíró, „újdondászként" többfelé - így pl. Debrecenben is - dolgozott. Igazi, mély műveltséget soha nem szerzett, íráskészsége sem volt különleges. De gyakorlatban megszerzett szakmai rutinja, szorgalma szinte predesztinálta arra, hogy az alacsony műveltségi szinten mozgó, populáris igények fölismerője és kielégítője legyen. A Szegedi Friss Újság politikai irányultsága így sohasem volt számára lényeges kérdés. A lap - mintája, a budapesti Friss Újság példáját követve - rövid, szenzációként tálalt igénytelen híranyagával hatott. Bevallott célja a tömegtájékoztatás volt...^[6]”

Párbaja Gárdonyi Gézával

Bár a párbajozás akkor már büntetendő cselekmény volt, Ujlaki 1890-ben számára súlyos sérüléssel végződő párbajt vívott Gárdonyi Gézával, aki ebben az időszakban szintén Szegeden dolgozott újságíróként.

„A nézeteltérés szelíden indult. A Szegedi Napló 1890. július 16-i számában Gárdonyi megírta, hogy egy „Fortgang” néven is szereplő gyanús egyént a rendőrség letartóztatott. Ujlaki, akit azelőtt Vortgangnak hívtak, azt hitte, hogy barátja őt akarja pellengérre állítani. Mikor két ismerőse révén Gárdonyit felelősségre vonta, ő nem volt hajlandó semmiféle magyarázatot adni. Ezt Ujlaki sértésnek vette és párbajra hívta Gárdonyit. Erre a Hungária szállóban került sor. Az élő Gárdonyi című kötetben ezt olvashatjuk: „1890. július 19-én délelőtt 10 órakor mérte össze a két jó barát ellenséges kardját. A kitűnő vívó Gárdonyi szembeállott a mérsékelt kardforgató ellenféllel. Ujlaki az első összecsapásnál a oldalán megsebesült, és sebe fájdalmától félrerándulva, Gárdonyi második vágása a vállperecét érte. Újlaki összerogyott. Közben a kardja bizonytalanul hadakozva a száján megsebezte a feléje kapó Magyar Endre mérnököt és megsértette a kardját leeresztő Gárdonyi kezét is. A párbajt beszüntették.

Ujlakit hordágyon szállították kórházba (…) Négy napig a halál küszöbéről pillantgatott Szeged felé. Gárdonyi kardja átvágta a két vállcsontot, és lesikamlott a szívcsúcsig.

A harcias író másodszor már súlyosabb büntetést kapott: 1891. április 10-én egy hónapra vonult be az államfogházba (Ujlaki mindössze háromnapos elzárást kapott).^[7]”

Művei

Több elbeszéléskötete, egy regénye, egy útirajza és két, Szegeddel foglalkozó helytörténeti munkája jelent meg.

• Csendélet (elbeszélések, Budapest, 1888)
• Gyógyíthatatlanok (regény, Szeged, 1891)
• Történetek a szürke világból (elbeszélések, 1893)
• Bibliás Emberek (karcolatok, 1897)
• A Bosporus partján (törökországi útirajzok, 1898)
• Tisza Lajos és Szeged (Szeged, 1910)
• Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban (Szeged, 1921)

Emlékezete

Sírja a szegedi Református temetőben található.^[8]

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5