Tulum

Tulum
Ország Mexikó
ÁllamQuintana Roo
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaEST (UTC-5)
Térkép
é. sz. 20° 12′ 53″, ny. h. 87° 25′ 44″20.214722222222, -87.42888888888920.214722°N 87.428889°WKoordináták: é. sz. 20° 12′ 53″, ny. h. 87° 25′ 44″20.214722222222, -87.42888888888920.214722°N 87.428889°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulum témájú médiaállományokat.
A freskók temploma Tulumban

Tulum (maja nyelven Tulu’um, „fal, erődítmény”) egy település és egyben egy maja romváros Mexikó területén. Cancúntól 130 kilométerre délre, a Riviera Maya nevű tengerparton található, amely Quintana Roo szövetségi állam Karib-tengerpartját jelöli.

Minden más maja várostól eltérőben Tulum közvetlenül a tengerparton épült. Legjelentősebb épületei az ún. kastély, az alászálló istenség temploma, a szél temploma, a freskók temploma. A belső várost a tenger felé nyitott városfal veszi körül, északnyugati és délnyugati végében őrtoronnyal. Műemlékvédelmi okokból ma már nem minden épület látogatható.

Tulum története

Csak későn, a posztklasszikus korszakban, Kr. u. 1200-tól települt be, és a 14. századra a Yucatán-félsziget egyik legnépesebb városállamává nőtt. Juan Díaz, egy szemtanú konkvisztádor 1518-ban méreteit Sevilláéhoz hasonlította. Valószínűleg kedvező helyzete tette fontos kereskedelmi csomóponttá. Védelmi rendszerét jól kiépítették; a spanyol hódítók érkezésekor Tulum volt a környék vallási központja. Az ún. mexikói kaszt-háború idején az ellenálló és lázadó maják egyik központjává vált. Itt volt 1871-től egy a chan santa cruzihoz hasonló ún. beszélő kereszt, amelyet az újkori maja-papnő María Uicab, „Tulum királynője“, őrzött. Az első újkori látogató, aki jegyzeteket és rajzokat is készített, John Lloyd Stephens volt.

A romváros épületei

Az ún. kastély (El Castillo) Tulum legmagasabb épülete. A már fentebb említett Juan Díaz 1518-as látogatásakor ezt találta a valaha látott legmagasabb toronynak. A tetején található épületben két boltozatos helyiség van, a három bejáratot kígyóformájú oszlopok támasztják alá. A már nem létező kígyófejek feltehetően az talapzaton nyugodtak. A homlokzat egyéb díszítése maja viszonyokban viszonylag egyszerű.

A kastély mellett van Az alászálló istenség temploma (Templo del Dios Descendente). A név a tetőhomlokzat frízében látható figurától származik. Ezt a Tulumban több helyen is előforduló istenség-alakot (például a kastélyban) próbálták kapcsolatban hozni a naplementével, esővel, villámmal, és a méhészettel is. Maja nyelven Ah Mucen Cab (Méhisten) volt a neve.

A freskók temploma (Templo de las Pinturas) nevét a számos kígyóval, halakkal, gyíkokkal és tengeri állatokkal díszítő és isteneket ábrázoló freskóról kapta. Feltételezik, hogy ez valóban templom lehetett, ahol a föld termékenységének isteneihez imádkoztak.

A szél istenségének temploma (Templo del Dios del Viento) egy természetes kiemelkedésen létesült a Karib-tenger közvetlen közelében. Félkör alakú talapzatra épült és egy helyisége van. A félkör alakzat miatt következtettek a szél imádatára. A maja-építészetben igen ritka építészeti szerkezettel ezen kívül még Uxmalban találkozhatunk (ott A varázsló piramisa).

Az egész várost egy, a területet négyzet alakban (385 · 165 méter) körbefogó és 6 méter széles, 5 méter magas masszív kőfal vette körül.

Források

  • Helmut Hermann: Mexiko. Markgröningen 2004. ISBN 3-89662-312-5

További információk

Commons:Category:Tulum
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulum témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos honlap spanyolul
Sablon:Mexikó nemzeti parkjai
  • m
  • v
  • sz
Mexikó nemzeti parkjai
Archipiélago de San Lorenzo · Archipiélago Espíritu Santo · Arrecife Alacranes · Arrecife de Puerto Morelos · Arrecifes de Cozumel · Arrecifes de Xcalak · Bahía de Loreto · Barranca del Cupatitzio · Basaseachi-vízesés · Benito Juárez · Bosencheve · Cabo Pulmo · Cañon del Río Blanco · Cañón del Sumidero · Cerro de Garnica · Cerro de la Estrella · Cerro de Las Campanas · Cofre de Perote · Constitución de 1857 · Contoy-sziget · Costa Occidental de Isla Mujeres · Cumbres de Majalca · Cumbres de Monterrey · Cumbres del Ajusco · Desierto de los Leones · Desierto del Carmen (Nixcongo) · Dzibilchantún · El Chico · El Cimatario · El Histórico Coyoacán · El Potosí · El Sabinal · El Tepeyac · El Tepozteco · El Veladero · Fuentes Brotantes de Tlalpan · General Juan N. Álvarez · Gogorrón · Grutas de Cacahuamilpa · Huatulco · Insurgente José Maria Morelos · Insurgente Miguel Hidalgo y Costilla · Isla Isabel · Islas Marietas · Iztaccíhuatl-Popocatépetl · La Malinche (Matlalcuéyatl) · Lago de Camécuaro · Lagunas de Chacahua · Lagunas de Montebello · Lagunas de Zempoala · Lomas de Padierna · Los Mármoles · Los Novillos · Los Remedios · Molino de Flores Nezahualcóyotl · Nevado de Colima · Palenque · Pico de Orizaba · Rayón · Sacromonte · Sierra de Órganos · Sierra de San Pedro Mártir · Sistema Arrecifal Veracruzano · Tula · Tulum · Xicoténcatl
Mexikó zászlaja
Sablon:Maja városok
  • m
  • v
  • sz
Maja városok
Mexikó
Guatemala
  • Aguateca
  • Altar de Sacrificios
  • Arroyo de Piedra
  • Balberta
  • Bejucal
  • Cancuén
  • Chama
  • Chitinamit
  • Chocolá
  • Cotzumalhuapa
  • Dos Pilas
  • El Baúl
  • El Chal
  • El Mirador
  • El Perú
  • El Tintal
  • El Zotz
  • Holmul
  • Holtún
  • Itzán
  • Iximché
  • Ixkún
  • Ixlú
  • Ixtonton
  • Ixtutz
  • Kaminaljuyú
  • Kinal
  • La Amelia
  • La Blanca
  • La Corona
  • La Joyanca
  • La Muerta
  • Machaquilá
  • Mixco Viejo
  • Montana
  • Motul de San José
  • Naachtún
  • Nakbé
  • Nakum
  • Naranjo
  • Pajaral
  • Piedras Negras
  • Punta de Chimino
  • Quiriguá
  • Q’umarkaj
  • Río Azul
  • Sacul
  • San Bartolo
  • San Mateo Ixtatán
  • Seibal
  • Takalik Abaj
  • Tamarindito
  • Tayasal
  • Tikal
  • Topoxté
  • Tres Islas
  • Uaxactún
  • Ucanal
  • Witzná
  • Xultún
  • Yaxhá
  • Zacpetén
  • Zaculeu
  • Zapote Bobal
Belize
Honduras
Salvador
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 1015152636118020050993