Tarajosvelcsőc

Tarajosvelcsőc (Chocholná–Velčice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1396
PolgármesterAlena Bulková
Irányítószám913 04
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1695 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság371 m
Terület27,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 04″, k. h. 17° 56′ 41″48.86777778, 17.9447222248.867778°N 17.944722°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 04″, k. h. 17° 56′ 41″48.86777778, 17.9447222248.867778°N 17.944722°E
Tarajosvelcsőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajosvelcsőc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarajosvelcsőc (szlovákul Chocholná–Velčice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban. Kis- és Nagytarajos, valamint Velcsőc községek egyesítése.

Fekvése

Trencséntől 5 km-re délnyugatra a Vág jobb partján.

Története

Nagytarajos területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. Első közvetett említése 1396-ból származik, név szerint 1481-ben "Naghhoholna" alakban említik először. 1508-ban "Nadhoholna", 1598-ban "Nagy Kocholna" a neve. Nemesi családok birtoka volt. 1598-ban 4 malom és 20 ház állt a településen. 1720-ban 20 adózója volt, valamennyien zsellérek. 1784-ben 65 házában 80 családban 439 lakos élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Az első világháborút követően sok lakója kivándorolt.

Kistarajost 1396-ban '""Kys Chocholna" alakban említik először. 1422-ben "Hoholna", 1470-ban "Kokholna", 1598-ban "Kys Kocholna" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Zamaróczky, Velcsiczky és Rakolubszky családok birtoka volt. 1598-ban 30 ház állt a településen. 1720-ban 15 adózója volt. 1784-ben 16 házában 21 családban 98 lakosa élt. 1828-ban 18 háza és 137 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak. 1918 után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Kis- és Nagytarajost 1943-ban egyesítették.

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Kis-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh jobb partján a Trencséni országútban: 148 kath., 5 zsidó lak. Földje termékeny; van üveghutája; savanyúviz-forrása, mellynek alkotó részei: elasztikus érczmész, vas, alkaliföld, csudasó, 2 font vizben találni 10 grán érczmészt, 25 grán alkaliföldet, és 9 grán sót. Használ a tagok zsibbadásában, contracturákban, hoszas hideglelésekben, sülyben, és száraz-, s hypochondriai betegségekben. F. u. többen."[2]

"Nagy-Chocholna, tót falu, Trencsén vgyében, az elébbeni helység mellett: 189 kath., 256 evang., 21 zsidó lak. Határja nagy; sok erdő; fakereskedés; papirosmalom. F. u. Trencsén."[2]

Velcsőcöt 1345-ben "Welchycz" alakban említik először, 1380-ban "Welczecz", 1409-ben "Wilczicz", 1462-ben "Welchycz" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Velcsőczy, Slamkó és Ambró családok birtoka volt. 1598-ban malma és 34 háza volt. 1784-ben 61 házában 65 családban 379 lakosa élt. 1828-ban 62 háza és 426 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

A vízienergia hasznosítására a 19. század első felében Velcsőcön és Nagytarajoson papírmalom épült. A század végén Kis- és Nagytarajoson szeszfőzde létesült.

A 18. század végén Vályi András szerint "VELCSICZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kohanóczhoz közel, mellynek filiája, Vág vize mellett; határbéli földgyei jók, vagyonnyai külömbfélék."[3]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Velcsics, Trencsén m. tót falu, Chocholna mellett: 105 kath., 208 evang., 28 zsidó lak. Határa a Vágh felé termékeny; a Morva szélek felé hegyes, erdős, és sovány. Van savanyuviz-forrása, papirosmalma. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[2]

A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben Kistarajosnak 293, Nagytarajosnak 867, Velcsőcnek 372, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1639 lakosából 1613 szlovák volt.

2011-ben 1693 lakosából 1625 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A temetőben álló harangláb a 19. század első felében épült.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • A község Szlovákia térképén
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)