Sujtásos küsz

Sujtásos küsz
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Alburninae Nem: Alburnoides Jeitteles, 1861 Faj: A. bipunctatus
Tudományos név
Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782)
Szinonimák
Szinonimák Abramis bipunctatus (Bloch, 1782) Alburnoides bipunctatus armeniensis (non Dadikyan, 1972) Alburnoides bipunctatus rossicus (non Berg, 1924) Alburnoides bipunctatus rossicus kubanicus (non Berg, 1932) Alburnoides bipunctatus smyrnaea Pellegrin, 1927 Alburnoides bipunctatus strymonicus Chichkoff, 1940 Alburnoides bipunctatus thessalicus (non Stephanidis, 1950) Alburnoides bipunctatus tzanevi Chichkoff, 1933 Alburnoides tzanevi Chichkoff, 1933 Alburnus bipunctatus (Bloch, 1782) Alburnus bipunctatus ohridanus (non Karaman, 1928) Alburnus bipunctatus prespensis (non Karaman, 1924) Alburnus eichwaldii (non De Filippi, 1863) Alburnus maculatus (non Kessler, 1859) Aspius bipunctatus (Bloch, 1782) Aspius fasciatus (non Nordmann, 1840) Cyprinus annoni Walbaum, 1792 Cyprinus bipunctatus Bloch, 1782 Cyprinus blockii Nau, 1787 Cyprinus gronovii Bloch & Schneider, 1801 Cyprinus punctatus Shaw, 1804 Cyprinus riemling Hermann, 1804 Cyprinus sanderi Bloch & Schneider, 1801 Cyprinus spirlin Lacepède, 1803 Cyprinus tinca notha Walbaum, 1792 Leuciscus baldneri Valenciennes, 1844 Leuciscus bipunctatus (Bloch, 1782) Spirlinus bipunctatus (Bloch, 1782)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sujtásos küsz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos küsz témájú kategóriát.

A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.^[1]

Nagy elterjedési területen Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul és Magyarországon is őshonos. Gazdasági jelentősége nincs a ragadozó halak táplálékhala. A környezeti változásokra érzékeny így a vízlépcsők megépítése és a folyószabályozásokat követően vált sebezhetővé a faj.

Előfordulása

A sujtásos küsz a tiszta, oxigéndús, gyors folyású vizeket kedveli. Elterjedési területe a Pireneusoktól és az Alpoktól északra terül el, a franciaországi Loire, Szajna, Somme és Rhône folyóktól, illetve a németországi Rajna és Duna folyóktól egészen az Urálig. Magyarországon védett fajként főleg a hegyi patakokban sebes folyású folyókban lehet találkozni vele országszerte. Hiányzik Dánia és Észak-Európa területéről.^[2]

Hasonló fajok

Nagyon hasonlít közeli rokonára a szélhajtó küszre, de szája felső állású és háta alacsonyabb és a mellúszójának a töve szürke. Esetleg a balin és egyes keszegfajtákkal lehet hozzá hasonlónak vélni, de fajtajegyeik és méretbeli különbségeik miatt összetéveszteni őket nagyon nehéz.^[3]

Megjelenése

Teste nyújtott, nem túl magas és oldalról erősen lapított. Kistermetű faj testhossza 9-13 centiméter, legfeljebb 18,5 centiméter. A legnagyobb megmért példánya 30 grammos volt. Orra rövid, a szeme nagy, a szája kicsi csúcsba nyíló, de oldalról nézve a szájhasíték enyhén fölfelé irányul. 44-51 pikkelye van a lefelé hajló oldalvonala mentén. Oldalvonala felül és alul feketével szegett és ez a sújtás a névadást is eredményezte. A hasúszók és a farok alatti úszó közti él pikkelyezett. Hátúszójában 7-8, farok alatti úszójában 14-17 elágazó sugár található.^[2][3] 38-40 csigolyája van.

Életmódja

Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed.^[2]

Szaporodása

Május - júniusban ívnak az ivarérett 2-3 éves példányaik. Ívási időszakban az oldalán található 3-4 pikkelynyi szélességű zöldes-narancssárgán irizáló sáv feltűnőbbé válik. Ikráit a folyóvizek kavicsos-sóderes mederszakaszain helyezi el. Egy-egy nőstény 4-8 ezer ikrát rak le több részletben, melynek mérete 1 milliméter körül van.^[3][4]

Jegyzetek

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 13.)
• Chub Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
• Sujtásos küsz Alburnoides bipunctatus. vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. június 12.)^{[halott link]}
• Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 12.)
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
• Bloch, M. E.; 1782: D. Marcus Elieser Bloch's, ausübenden Arztes zu Berlin ... Oeconomische Naturgeschichte der Fische Deutschlands. Berlin. 1 (1): 789pp. BHL
• Stierandová, S., Vukić, J., Vasil’eva, E. D., Zogaris, S., Shumka, S., Halačka, K., Vetešník, L., Švátora, M., Nowak, M., Stefanov, T., Koščo, J. & Mendel, J., 2015: A multilocus assessment of nuclear and mitochondrial sequence data elucidates phylogenetic relationships among European spirlins (Alburnoides, Cyprinidae). Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 3 November 2015. doi: 10.1016/j.ympev.2015.10.025 reference page