Sen-nung

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Sen-nung (Shennong)
A gyógynövényt kóstoló Sen-nung (Shennong) portréja.
Kína legendás uralkodóinak egyike a Három fenség és öt császár kora
Uralkodási ideje
kb. i. e. 2737 – kb. i. e. 2699
Elődje	Fu-hszi (Fuxi)
Utódja	Huang-ti (Huangdi)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sen-nung (Shennong) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sen-nung (Shennong) az egyik legfőbb kultúrhérosz az ókori kínai mitológiában, aki a legendák szerint a három fenség és öt császár korában élt, s maga is a „három fenség” (szan huang (san huang)) 三皇) egyike. Hagyományosan hozzá kapcsolják a földművelés kezdeteit, és őt tekintik az első farmakológusnak is.

Alakja, legendái

A legendák szerint Sen-nung (Shennong) anyja akkor fogant meg, amikor megpillantott egy csodálatos, isteni sárkányt (sen-lung (shenlong) 神龍). Kezdetben Sen-nung (Shennong)ot is hasonlóan képzelték el, mint a többi mitikus őst (Fu-hszi (Fuxi)t vagy Nü-vá (Nüwá)t), vagyis egy kígyó testű, emberarcú lény, akinek bikafeje olykor a földművelést jelképezi, és tigrisorra is van. Úgy vélik, hogy Sen-nung (Shennong) zöld színű, amelynek oka minden bizonnyal a növényekkel való szoros kapcsolatában keresendő. Születésekor kilenc kút nyílt meg a földön, uralkodása idején pedig köleseső hullt az égből, amit Sen-nung (Shennong) azonnal elvetett a saját maga felszántotta földbe. Nem csak az első földművesként tisztelik, de neki tulajdonítják a földműves szerszámok felfedezését is.^[1]

A hagyomány szerint Sen-nung (Shennong) volt az első, aki felismerte egyes növények gyógyhatását is. Kezében vörös korbáccsal járta az erdőket, mezőket, és megcsapkodva a növényeket képes volt megállapítani azok gyógyhatását, vagy melyik alkalmas arra, hogy fűszerként használják. Gyógyfőzeteit egy háromlábú bronzüstben főzte.^[2]

Egy legenda szerint egy alkalommal a „Fehér emberek országának” (Paj-min-kuo (Baiminguo) 白民國) lakói egy jao-sou (yaoshou) 藥獸 („gyógyító vad”) nevű állatot ajándékoztak neki. Ezt a csodalényt, ha a beteg megsimított a hátán, és elmondta neki, hogy mi a baja, akkor az állat máris felkerekedett, majd a gyógyító fűvel a fogai között tért vissza.^[3]

Sen-nung (Shennong) halálát állítólag az okozta, hogy egy alkalommal lenyelt egy százlábút, amelynek minden lába féreggé változott a gyomrában.^[4]

Sze-ma Csien (Sima Qian) A történetíró feljegyzései című művében egyszerű uralkodóként, törzsi vezetőként utal rá, aki azt a sen-nung (shennong) törzset vezette, amellyel egy időben és közel azonos helyen élt a későbbi Sárga Császár ju-hsziung (youxiong) 有熊 és Jen (Yan) császár törzse is, akiknek a konfliktusából a Sárga Császár került ki győztesen, és vette át Sen-nung (Shennong)tól az Észak-Kínai Alföld területének uralmát.

Sen-nung (Shennong) alakját feltehetően még az ókorban összemosták Jen-ti (Yandi)vel, akit egyfajta szoláris istenségnek tekintettek.^[5]

A késő népi mitológiában Sen-nung (Shennong)nak tulajdonították a kereskedelem feltalálását is, és az orvoslás védistenének tekintették. Olykor Jao-vang (Yaowang) 藥王 („a gyógyszerek királya”) néven hivatkoznak rá.^[6] A Keleti Han-dinasztia idején összeállított gyógynövényekről szóló könyv - amely a maga nemében a legrégebbi ilyen kínai tárgyú mű -, „Sen-nung (Shennong) gyógyszerészeti kánonja” (Sen-nung pen cao csing (Shennong ben cao jing) 《神農本草經》) címet viseli.

Megjegyzések

Jegyzetek

Irodalom

• ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
• ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

• Kínai mitológia
• Sárga Császár
• Jen császár