Sav-bázis reakció

Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: ${\displaystyle {\ce {HNO3 + H2O -> H3O+ + NO3-}}}$ (salétromsav + víz → oxóniumion + nitrátion).

Sav-bázis reakciók

Arrhenius sav-bázis elmélete (1884)

• Savak: proton (hidrogénion, ${\displaystyle {\ce {H+}}}$) leadására képes anyagok
• Bázisok: hidroxidion (${\displaystyle {\ce {OH-}}}$) leadására képes anyagok

Példák:

• sav: ${\displaystyle {\ce {HCl -> H+ + Cl-}}}$
• bázis: ${\displaystyle {\ce {NaOH -> Na+ + OH-}}}$

Az ammónia (${\displaystyle {\ce {NH3}}}$) bázikus viselkedésének magyarázata:

${\displaystyle {\ce {NH3 + H2O -> NH4+ + OH-}}}$

Brönsted sav-bázis elmélete (1923)

• Savak: proton leadására képes anyagok
• Bázisok: proton felvételére képes anyagok

Példák:

• ${\displaystyle {\ce {HCl + H2O -> Cl- + H3O+}}}$
• ${\displaystyle {\ce {NH3 + H2O -> NH4+ + OH-}}}$

Savak és bázisok erőssége

A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni.

Példák:

• A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját.

  ${\displaystyle {\ce {HCl + H2O -> Cl- + H3O+}}}$

• A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található:

  ${\displaystyle {\ce {NaOH -> Na+ + OH-}}}$

• Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek:

  ${\displaystyle {\ce {CH3COOH + H2O <=> CH3COO^- + H3O+}}}$

• Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől:

  ${\displaystyle {\ce {NH3 + H2O <=> NH4+ + OH-}}}$

Források

http://www.mkk.szie.hu/dep/chem/targyl/alk_kem/hull4ea.pdf^{[halott link]}

Lásd még

• Savak és bázisok erőssége