Ranch Hand hadművelet

A vietnámi háború csatái
Szárazföldi hadműveletek
  • Ấp Bắc
  • Bình Giã
  • Pleiku
  • Sông Bé
  • Đồng Xoài
  • Starlite
  • Gang Toi
  • Ia Đrăng
  • Hastings
  • Masher/White Wing
  • A Sầu
  • Xã Cẩm Mỹ
  • Đức Cơ
  • Long Tân
  • Attleboro
  • Cedar Falls
  • Trà Bình Đông
  • Bribie
  • Junction City
  • Union
  • 881. számú magaslat
  • Union II
  • Ông Thành
  • Đăk Tô
  • 1. Tết
  • Khe Sanh
  • 1. Saigon
  • Huế
  • Làng Vây
  • Lima Site 85
  • Khâm Đức
  • Dewey Canyon
  • 2. Tết
  • Hamburger Hill
  • Bình Ba
  • Kambodzsa
  • Snuol
  • FSB Ripcord
  • Tailwind
  • Chenla I
  • Chenla II
  • Lam Sơn 719
  • Bản Đông
  • FSB Mary Ann
  • Húsvét '72
  • 1. Quảng Trị
  • Lộc Ninh
  • An Lộc
  • Kontum
  • 2. Quảng Trị
  • Phước Long
  • Ho Chi Minh
  • Ban Mê Thuột
  • Xuân Lộc
  • Trường Sa
  • 2. Saigon
  • SS Mayagüez
Légi hadműveletek
  • Farm Gate
  • Chopper
  • Ranch Hand
  • Pierce Arrow
  • Barrel Roll
  • Pony Express
  • Flaming Dart
  • Rolling Thunder
  • Steel Tiger
  • Arc Light
  • Tiger Hound
  • Shed Light
  • Bolo
  • Popeye
  • Niagara
  • Igloo White
  • Giant Lance
  • Commando Hunt
  • Menu
  • Freedom Deal
  • Patio
  • Linebacker I
  • Linebacker II
  • Homecoming
  • Baby Lift
  • Eagle Pull
  • Frequent Wind
Sablon:Vietnámi háború csatái
  • m
  • v
  • sz
NövényzetpusztÍtó szert permetező amerikai UC–123 Provider típusú teherszállító repülőgépek a Ranch Hand hadművelet idején.

A Ranch Hand projekt, később hadművelet (magyarul Napszámos) egy amerikai részről indított lombtalanítási célú katonai akció volt a vietnámi háború során, amely hivatalosan 1962. január 7-étől 1970. május 9-éig tartott Dél-Vietnám, később Kambodzsa és Laosz területein is. Amerikai katonai szakértők a hadműveletet rendkívül sikeresnek és kis költségűnek találták, vietnámi propagandisták és a nemzetközi sajtó viszont vegyi hadviselésnek minősítették, amely szerintük még a mai napig is szedi áldozatait. 1969-ben az ilyen növényzetpusztító szereket alkalmazó katonai eljárásokat az ENSZ-Közgyűlés a vegyi hadviselések közé sorolta, ezért ezen szerek alkalmazását is nemzetközi tilalom alá vonták.[1]

Célja

A hadművelet célja az volt, hogy eltüntessék a főbb utak és utánpótlási vonalak mellől és felett a sűrű aljnövényzetet és a fák lombkoronáit, ezzel megelőzve, hogy az NFF-gerillák álcázott rajtaütéseket, csapatösszevonásokat és hadianyagok szállítását végezhessék, illetve az utánpótlási vonalak könnyebb felderítését is szolgálta. További feladatként határozták meg a partizánok által uralt vidékek élelmiszernövényeinek pusztítását is. A feladatot légi úton permet formájában kijuttatott vegyszerekkel kívánták végrehajtani, földközeli, 60–100 m-es magasságban végrehajtott repülések során.

Története

A terv, majd a hadüzenetet követően a hadművelet végrehajtására több, az USA-ban is alkalmazott növényvédő szert jelöltek ki. Az eljárás lényege, hogy a nagy koncentrátumú vegyszer növénylevélre jutva azt elsorvasztja, "leégeti".[2] Az eltérő permetanyagokat eltérő színű hordókban szállították Délkelet-Ázsiába. Ilyenek voltak a rózsaszín, a zöld, a bíbor, a kék, a fehér és a narancs színű hordókban szállított vegyszerek. A legnagyobb publicitást a narancs színű hordóban tárolt ún. Agent Orange vegyszer aratta, hatóanyagának magas dioxintartalma miatt.[3] Az Agent Blue vegyszerrel többségében a rizs- és maniokaültetvények deszikálását (mesterséges kiszárítását) végezték. A permetező bevetéseket elsősorban az légierő (USAF) végezte főként az e célból permetezőgéppé átalakított 50 db UC–123 Provider teherszállító repülőgépekkel (92%), majd később a hadsereg (US Army) helikopterei is bekapcsolódtak (8%), valamint 27 bevetést a Légierő F–4D gépei is teljesítettek felfüggeszthető tartályokkal 1969 első negyedében (januártól március végéig). A hadművelet alatt a maláriát okozó maláriaszúnyogokat is írtották. A nemzetközi tiltakozás, majd az ENSZ-Közgyűlés határozata miatt az amerikai kormány az "Agent Orange" vegyszer szórását 1970. április 15-én, a többi lombtalanító vegyszer szórását pedig május 9-én állította le. A hadművelet teljesítésére létrehozott repülőszázadot július 17-én feloszlatták, az állományt a technikai eszközökkel együtt más egységekbe átsorolták.[4] A század mindössze egy raja (3-4 db gép) működött tovább, amely a következő 6 hónapban összesen 70 bevetésen végzett terményleszárítást az ellenséges területek felett. Az utolsó, 70. bevetést 1971. január 7-én teljesítették. A Hadsereg helikopterei is végeztek illegálisan permezetést az Agent Orange szerrel, de a dél-vietnámi főparancsnokság tudomásra jutását követően az a megmaradt szereket – kb. 25 000 hordónyit – egy telephelyre gyűjtette, ezzel megakadályozta, hogy az amerikaiak azokat bevessék. A mintegy 5,3 millió liternyi készlet teherhajókon való elszállítása 1972 áprilisáig tartott. A hordók a csendes-óceáni Johnston-atollra kerültek. Ide szállították azt a 15 500 hordónyi készletet is, amit a haditengerészet (US Navy) államokbeli Gulfport támaszpontján raktároztak. Az atollon felhalmozott vegyszerkészletet 1977-ben égették el a tengeren. Az USAF becslése szerint a szállítás, raktározás és megsemmisítés legalább 8 millió amerikai dollár-ba került. 1970 augusztusa és az amerikai csapatok 1973-as kivonása között az Hadsereg helikopterei a híresztelésekkel szemben nem Agent Orange, hanem "White" és "Blue" szerekkel végeztek szárító-permetezéseket a Mekong folyó deltájában.

1962 és 1973 között az amerikai repülőgépek körülbelül 72 millió liter herbicidet permeteztek ki körülbelül 1,6 millió hektár (16 000 km²) vietnámi területre.[5][6] A vegyszerek felhasználásának részarányai: 60%-a Agent Orange (~41 millió liter), 30%-a Agent White és 10%-a Agent Blue. A vietnámi szakemberek becslése szerint a szárazföld belsejében fekvő erdők 12%-át, és a part menti mangrove erdők 40%-át legalább egyszer lepermetezték. Amerikai számadatok szerint a dél-vietnámi mangroveerdők 41%-át, a hegyvidéki dzsungelek 19%-át, a mezőgazdaságilag megművelt területek 8%-át permetezték le valamelyik vegyszerrel.[7]

Vegyszerek

A vegyszererek – de főként az "Orange" szer – egészségkárosító hatású dioxint tartalmaznak, melyek a nemzetközi sajtó szerint napjainkig éreztetik hatásukat. Ezeknek a dioxinoknak tulajdonítják a lakosság körében időközben kialakult különböző rákos megbetegedéseket, gyermekkori testi torzulásokat, bőrbetegségeket, szellemi fogyatékosságokat stb. A dioxin negatív hatással van az immun-, az örökítő- és az idegrendszerre. A sajtóban felröppenő hírekben viszont nem veszik figyelembe azt, hogy a szerek alkalmazása során a kezelő- és töltőszemélyzet napi kapcsolatban volt a vegyi anyagokkal, napi rendszerességgel történt bőrfelületre való ömlés, illetve közvetlen belélegzés – ami a permet töménységének több százszorosa is lehet – későbbi kimutatható káros elváltozások nélkül. A sajtóban terjedő vádakat vizsgálandó az Egyesült Államokban 1969-től a 2000-es évek elejéig 427 állami és magánkezdeményezésű egészségügyi vizsgálat indult és zárult le, melyek költsége meghaladta a 280 millió USD-t. A vizsgálatok során több is akadt, amely több évtizeden keresztül zajlott. A különféle laboratóriumokban végzett kutatások során azonban az esetek kevesebb mint 5%-ában tudtak valamilyen távoli kapcsolatot kimutatni a kóros elváltozások és az Agent Orange permetezőszer között. Ezért az USA nem ismeri el felelősségét és elutasítja azokat a vádakat, melyek szerint az Agent Orange bevetésével vegyifegyvert alkalmazott volna, hiszen a bevetett szerek szerintük nem okoznak azonnali sérülést vagy halált.

Jegyzetek

  1. Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 980. o. ISBN 963-04-5226-X
  2. Ez a vegyi hatás minden, ma is alkalmazott növényvédő szernek sajátja.
  3. Az "Agent" szó (jelentése hatóanyag) az első, 1969-es vizsgálat idején ragadt a szerekre.
  4. Cikk Archiválva 2007. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben a hadműveletről.
  5. A mennyiség érzékeltetésére: egy 1 hektáros gabonatábla egyszeri kezeléséhez kb. 0,8-1 liter ilyen szer elegendő, amely szer kijuttatása után szinte minden már levélzettel rendelkező kétszikű növény teljes pusztulásával jár.
  6. Az Aranysas cikke 24 000 km²-t említ (2,4 millió ha), Dél-Vietnám területe 17,38 millió ha (173 809 km²).
  7. Lásd Aranysas-cikk 71. o.

Források

Commons:Category:Operation Ranch Hand
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranch Hand hadművelet témájú médiaállományokat.
  • Horváth Zoltán: A dzsungelpusztítók (Aranysas 2007/1, 70-75. o.)
  • Hadtudományi lexikon I–II. Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-X
Nemzetközi katalógusok
  • Történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap