Rákoscsabai Főplébániatemplom

rákoscsabai főplébániatemplom
Rákoscsabai Nepomuki Szent János Főplébániatemplom
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Egyházközség	Rákosi Budapesti Espereskerület
Védőszent	Nepomuki Szent János
Püspök(ök)	Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok)	Galambossy Endre plébános
Építési adatok
Építése	1740
Stílus	barokk
Építtetője	báró Laffert Ferdinánd Antal
Felszentelés	1741
Elérhetőség
Település	Budapest, Rákoscsaba
Hely	1171 Budapest, Péceli út 229-231.
Elhelyezkedése
rákoscsabai főplébániatemplom Pozíció Rákoskeresztúr-Pécel térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 17′ 27″47.49, 19.2908333347.490000°N 19.290833°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 17′ 27″47.49, 19.2908333347.490000°N 19.290833°E
A rákoscsabai főplébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz rákoscsabai főplébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rákoscsabai Főplébániatemplom (hivatalos nevén: Rákoscsabai Nepomuki Szent János Főplébániatemplom, más néven: Ócsabai templom) Rákosmente legrégibb műemléke.

Fekvése

Budapest XVII. kerületében, Rákoscsabán, a Péceli úton áll.

Története

Kezdetek

Rákoscsaba lakói a török hódoltság alatt reformátussá váltak és az elpusztult katolikus templom helyére saját templomot építettek. 1727-ben a terület a német származású báró Laffert Ferdinánd Antal birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az uraság által betelepített német családoknak köszönhetően. 1740-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne Isaszegre kelljen járniuk szentmisére. Két év múlva készült el a Szentháromságot és a négy evangélistát ábrázoló secco, valamint a szószék.

1762-ben a rákoscsabai egyházközség önállóvá vált, sőt Pécelt is hozzácsatolták gróf Eszterházy Károly váci megyés püspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. 1769-ben Migazzi Kristóf bécsi érsek, váci püspök Rákoskeresztúrt is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt 1772–80 között az akkori kegyúr, báró Laffert Ignác kibővítette a templomot.

19. század

1821-ben javítani kellett a templom tornyát. 1842-ben Szent István és Nepomuki Szent János képével ékesített új harangot vásároltak, amelyet Schaudt Antal pesti harangöntő készített. 1848. augusztus 29-én a csabai templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza. A szabadságharc idején az akkori plébános, Bruckner Endre a császáriak oldalára állt, ezért később ellenséges tevékenység miatt a komáromi várba zárták, ahonnan 1849 őszén tért vissza.

1872-ben Marencsik Károly plébános új orgonát vásárolt. 1882-ben jégeső és vihar rongálta meg a templomot. 1890-ben Szűz Mária szobrot, hat évvel később lourdes-i oltárt, 1899-ben pedig Szent István és Szent László királyszobrokat kapott a templom.

Múlt század

A század elején, 1915-ben Rákoskeresztúr, egy évvel később Pécel, majd 1920-ban Rákosliget filiák önálló plébániává alakultak. Az I. világháborúban elrekvirált harang helyére 1926-ban újat vásároltak, melynek árát gyűjtés fedezte. Ugyanebben az évben villanyvilágítást építettek ki a templomban. A 30-as években felélénkült a közösségi és a hitélet: Katholikus Leányegyesület, Credo Egyesület, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Szívgárda, Ministráns Egyesület és a Rákoscsabai Katolikus Kör működött a plébánia területén.

A II. világháború csak kis mértékben érintette a plébánia területét: 1939-től több ezer menekülő lengyel katona szállt meg Rákoscsabán, 1941-től a légvédelmi előírások miatt nem harangozhattak. Az épületeket nem érte sérülés, de a kultúrházat és a plébániát katonai célokra vették igénybe. 1948-ban Zsellér Imre festőművész a templom üvegablakait díszítéssel látta el. 1949-ben a Belügyminisztérium feloszlatta a Katolikus Kört, államosították a katolikus iskolát és a kántori lakást, majd az egyházi javadalmi földeket is.

1955-ben elkezdték rendbehozni a templom belső terét, a következő években pedig a külső restaurálás következett. A felszentelés 225. évfordulóján, 1965-ben Nepomuki Szent János ereklyéit helyezték el a templomban. 1968-ban a liturgikus reform részeként átalakították a szentély berendezését: Domonkos Jenő tervei alapján szembemiséző oltár és ministráns pad készült Ocsovai József hatvani faszobrász és Székely Ildikó esztergomi ötvösművész által. 1987-ben felújították a tetőszerkezetet, a következő években pedig kifestették a boltozatokat, a mennyezetképet és az oldalfalakat. 1993-ban a szószéket és a királyszobrokat kellett restaurálni. Három év múlva megújult a toronysisak, óra került a toronyba, villamos működtetést kaptak a harangok. 2000-ben újították fel az orgonát. 2011-ben kijavították a homlokzat vakolathibáit.

1993-tól az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik az egyházmegyék határrendezése miatt.

Az épület bemutatása

Az északnyugat felé néző barokk templom a Péceli út házsorához kerítéssel kapcsolódik. A homlokzatból kiugró, ablakokkal és fülkékkel tagolt tornyot íves attika köti a templomhajóhoz. A tornyot hagymatagos sisak zárja, melyet 1996-ban vörösrézzel fedtek le, a tetején 24 karátos arannyal borított kereszt áll. A frankfurti atomórával szinkronizált toronyóra tűzzománc lapjai előtt barokk mutatók forognak.

A templom oldalfalait három-három üvegablak töri meg, a szentély íves falszakaszain vakablakok találhatók. A keleti oldalon sekrestye, nyugaton szertár csatlakozik a templomhoz.

A belső tér leírása

A boltíves kapuhoz négy lépcső vezet, ezen át a boltozott toronyaljba jutunk. Az egyhajós templom belső terét a pillérek öt boltszakaszra osztják. A mennyezeten Döbrentey Gábor 1955-ben készült festményei láthatók, a nyugati kupolaszakaszban a „Jöjjetek hozzám mindnyájan”, a keleti kupolaszakaszban „A Mennybe fölvett Szűzanya”. A főhajó elején, jobb- és baloldalt látható Szent István és Szent László király szobra. A templom 1992-es újrafestése során grisaille-technikával készült kagylómotívumokkal, virág- és gyümölcsfüzérekkel, kővázák képével díszítették a falakat.

A főoltárkép Nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja késő barokk festményen, melynek készítője nem ismert. A kép alsó része a szent vértanúságát mutatja be, amint Jánost a Moldvába dobják, míg felül a szent égbe emelkedése látható angyalokkal körülvéve. A főoltárképet laparannyal borított, dús faragású rokokó keret szegélyezi. A kép fölött gomolygó felhőkkel és sugárkoszorúval övezett Isten-szem tekint ránk. A márványozott festésű barokk faoltár koporsó alakú, melyen gazdagon aranyozott faragott tabernákulum áll. A szentségház tetején aranyozott szentségmutató és kereszt látható, két oldalán egy-egy angyalszobor térdel. A főoltártól jobbra Szent Imre herceg, balra Árpád-házi Szent Erzsébet szobra áll szoborfülkében.

A szentély mennyezetén látható Szentháromság-secco az Atyát és a Fiút közös felhőtrónuson ábrázolja, a galamb formájú Szentlélek fölöttük lebeg, körülöttük angyalok. A feltámadt Krisztus testét a fehér halotti lepel és a győzelmet jelképező bíbor köpeny takarja. Az Atya átnyújtja neki a hatalmat szimbolizáló jogart, közöttük felsejlik a világmindenséget jelző glóbusz.

Források

• Szánthó Géza: Rákoscsaba község leírása – Régi és ujkori ismertetése. Rákoscsaba, 1912
• Budapest-Rákoscsaba Főplébániatemplom, Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára 820. szám. Kiadja a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, 2010. ISBN 978-963-554-553-7 ISSN 0139-245X
• Dóka Klára: Rákoscsaba, Nepomuki Szent János főplébánia, in: Rákosmenti Múzeumi Estek VI. évfolyam 1. szám, 2011. március, Kiadja a Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület
• Budapest templomai - Rákosmente XVII. kerület (Templomtörténeti sorozat V.^{[halott link]}) Kiadja a Budapesti Városvédő Egyesület 2008. ISBN 978-963-7537-17-2

További információk

• A templom a Főegyházmegye honlapján
• A templom a Magyar katolikus lexikonban
• A templom Rákosmente honlapján
• A templom a Műemlékem.hu-n
• Miserend, egyéb információk
• Panorámakép