Pokoli cselőpók

Pokoli cselőpók
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Rend: Pókok (Araneae) Alrend: Főpókok (Araneomorphae) Öregcsalád: Lycosoidea Család: Farkaspókfélék (Lycosidae) Nem: Geolycosa Faj: G. vultuosa
Tudományos név
Geolycosa vultuosa (C. L. Koch, 1838)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pokoli cselőpók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pokoli cselőpók témájú kategóriát.

A pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) az ízeltlábúak törzsébe, a pókszabásúak osztályába, a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozó, Magyarországon védett pókfaj.^[2] Közeli rokona a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis).^[3]

Előfordulása

Délkelet-Európa és Közép-Ázsia területén elterjedt pókfaj.^[4] Hazánkban több helyen megtalálható, mint a szongáriai cselőpók, így parkokban is előfordul.^[5]

Megjelenése

A hím mérete 11-18 mm közötti, míg a nőstény egyedek a 13–23 mm-es mérettartományban mozognak.^[4] Színezete szürkésbarna, jó rejtőszíne van. Csáprágói hatalmasak, narancssárgák, alul fekete folttal. Szemeinek elhelyezkedése ősi jellegű. A térdízület színe eltér a szongáriai cselőpókétól, a pokoli cselőpóknak narancssárgás ez a lábíze.^[6][7]

Életmódja

Talajba fúrt, függőleges lyukakban, üregekben él, a többi farkaspókhoz hasonlóan nem sző hálót. Zsákmányát ugrásokkal és lesből támadva ejti el, méretéből adódóan a nagyobb rovarokat is. Éjszaka és nappal is aktív faj.

Megfigyelhető a fajnál az ivadékgondozás: utódait az első vedlésükig az utótestén hordozza.

Marása

Nevét arról kapta, hogy marása meglehetősen kellemetlen, éles fájdalommal jár és hosszú ideig érződik.^[8]

Jegyzetek