Pikkelyes bíborbegy

Pikkelyes bíborbegy
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Lampornini
Nem: Heliomaster
Faj: H. squamosus
Tudományos név
Heliomaster squamosus
(Temminck, 1823)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pikkelyes bíborbegy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pikkelyes bíborbegy témájú kategóriát.

A pikkelyes bíborbegy (Heliomaster squamosus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1823-ban, a Trochilus nembe Trochilus squamosus néven.[3]

Előfordulása

Brazília keleti részén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és száraz szavannák, valamint erősen leromlott egykori erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 11,2–12,4 centiméter, testtömege 5–6,5 gramm.[3] A hím feje csillogó zöld, torka ibolyaszínű. Sötétzöld melle közepét függőleges fehér csík díszíti. A tojó barnás színű.

A tojó

Életmódja

Magányosan keresgéli nektárból és rovarokból álló táplálékát.

Szaporodása

Fészkét ágvégekre készíti, növényi anyagokból és pókhálóból.

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
  2. Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 25.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 24.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 24.)

Források

  • Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. március 25.) (angolul)
  • A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 

Külső hivatkozások

  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja


Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap