Pettend

Ez a szócikk a Baranya vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Pettend (Fejér vármegye).

Pettend
Református templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Simon Sándor (független)Forráshivatkozás-hiba: A nyitó <ref> címke formai hibás vagy rossz névvel rendelkezik
Irányítószám	7972
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	150 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	24,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″46.00086, 17.6993146.000860°N 17.699310°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″46.00086, 17.6993146.000860°N 17.699310°E
Pettend Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pettend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pettend község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 13-14 kilométerre délnyugati irányban, a Nyugati-Gyöngyös patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Nemeske, északkelet felől Kistamási, dél felől Gyöngyösmellék, délnyugat felől Szörény és Zádor, északnyugat felől pedig Kisdobsza és Nagydobsza.

Megközelítése

Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a 6-os főútról Nemeske-Görösgalnál letérve, Nemeske és Kistamási központján keresztül, az 58 109-es számú mellékúton.

Története

Pettend nevét az oklevelek 1330-ban említették először Petend néven, mint a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi Péter birtokát. A királyi földek visszavételekor a birtokot elvették tőle, de az országbíró visszaítélte neki. 1449-ben több család birtoka volt; így a laki Thúz-, a Létai és a Szőcsényi családok is birtokosai voltak. 1493-ban a Dombai családból származó Kornis Mihályné volt birtokosa. A török idők alatt is végig lakott maradt. 16. században az enyingi Török család birtoka volt. Az 1700-as évek elején gróf Nádasdy Lászlóé lett, 1807-ben pedig I. Ferenc király ajándékozta a Kegyes Tanítórendnek.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

1910-ben a népszámlálás adatai szerint 284 lakosa volt, ebből 279 magyar, melyből 26 római katolikus, 258 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint 158 lakosa volt, 2008 január elsejei adatok szerint 150 lakosa volt Pettendnek.

2018-ban 23,23 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.^[2]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gere János (Agrárszövetség)^[3]
• 1994–1998: Gere János (független)^[4]
• 1998–2002: Simon Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Simon Sándor (független)^[6]
• 2006–2010: Simon Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Lakatos Sándor (független)^[8]
• 2014–2019: Lakatos Sándor (független)^[9]
• 2019–2024: Lakatos Sándor (független)^[10]
• 2024– :

A településen 2019-ben az illetékes választási szerv elrendelte a teljes önkormányzati választás megismétlését,^[11] azzal az indokkal, hogy a névjegyzék zárásakor abban több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint a készítésekor.^[12]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 69,9% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 7,5%, felekezeten kívüli 12,8% (15,8% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 71,7%-a vallotta magát magyarnak, 31% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% lengyelnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,9% volt római katolikus, 4,1% református, 0,7% egyéb keresztény, 4,8% felekezeten kívüli (72,4% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Református temploma 1857 és 1860 között épült. Érdekessége, hogy a gondnok az építkezésről egy 263 tételből álló, verses számadást készített, amelyben részletesen felsorolja, hogy a falu negyvenegy házában élő családok milyen munkákkal járultak hozzá a templomépítéshez. Ebből kiderül többek között az is, hogy az építkezés egy halálos áldozattal is járt: a 42 éves Szőke János életét vesztette, amikor lezuhant a templom tetejéről.^[15]
• Termálkút; régen található volt a településen egy termálfürdő is, s mivel a nagy nyomás miatt a kútból feltörő termálvizet a mai napig sem tudták teljesen elzárni, azt a helyi lakosság jelenleg is használja tisztálkodási és kikapcsolódási célokra.

Források

• Györffy György: Baranya vármegye.
• Dunántúli napló.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek