Perga

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Perga ősi város, a valamikori Pamphülia régió központja, ma romváros Törökország délnyugati partvidékén, Antalya tartományban. Mai neve Perge, legkorábbi említései a hettiták korából származnak, ekkor Parha a neve.

Az i. e. 12. században görög bevándorlók özönlöttek Anatólia északi részéből a Földközi-tenger partvidékére. Sokan közülük a mai Antalya várostól keletre telepedtek le azon a területen, amely ezután Pamphülia ("a törzsek földje") néven vált ismertté. Négy nagy város fejlődött ki a régióban: Perga, Sillyon, Aszpendosz és Side.

Pergát I. e. 1000 körül alapították, majdnem húsz kilométernyire a tengertől, hogy a partokat rettegésben tartó kalózok ne érhessék el.

I. e. 546-ban a perzsák hódították meg a régiót. I. e. 333-ban Nagy Sándor hadseregét fogadta falai közé Perga. Később a Szeleukidák uralma alá került. Ekkor élt Perga legnevesebb fia, a matematikus Apollóniosz (I. e. 262 – I. e. 190), Arkhimédész tanítványa, aki egy nyolc kötetes könyvet írt a síkbeli görbékről, amiben bemutatta, hogy milyen módon lehet egységes keretben tárgyalni az azóta kúpszeleteknek nevezett kört, ellipszist, parabolát és a hiperbolát.

A Római Köztársaság I. e. 188-ban hajtotta uralma alá a területet. A ma is látható romok többsége a római uralom időszakából származik. Róma összeomlása után a várost elhagyták. A szeldzsuk törökök ugyan újra használatba vették, de fokozatosan ismét elhagyottá vált.

Ma régészeti feltárások helyszine és turistacélpont.

Pergát meglátogatta Pál apostol is, Szent Barnabás társaságában – erről az Apostolok cselekedetei (13:13–14) könyv tesz említést a Bibliában – első missziós útjuk során, mielőtt Attalia városba (a mai Antalya) utaztak volna.

Külső hivatkozások

• Perge kalauz és fotóalbum (angolul)