Ostoja István bosnyák király

Ostoja István
Kotromanić Ostoja István
Bosnyák Királyság királya
Stjepan Ostoja
Uralkodási ideje
1398. február 1404. április/május
1409. október – 1418. szeptember
ElődjeGruba Ilona
II. Tvrtko
UtódjaII. Tvrtko
Ostojić István
Életrajzi adatok
UralkodóházKotromanić-ház
Született1378 körül
Elhunyt1418. szeptember (40 évesen)
NyughelyeKirályi kápolna, Bobovác (Babolc)
ÉdesapjaI. Tvrtko bosnyák király (1338 körül–1391)
ÉdesanyjaN. N. (ágyas)
Testvére(i)II. Tvrtko bosnyák király
Házastársa1. Kujeva (1385 körül–1434)
Házastársa2. Nelipić Ilona (1375 körül–1422)
Gyermekei1. feleségétől:
1. István (1400–1422)
Házasságon kívüli kapcsolatából:
2. Radivoj (1410 körül–1463)
3. Tamás (1412 körül–1461)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostoja István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ostoja István (1378 körül – 1418. szeptember), bosnyákul és horvátul: Stjepan Ostoja, szerbül: Стефан Остоја, bosnyák király, a Kotromanić-ház tagja. II. Tvrtko bosnyák király féltestvére.

Élete

I. Tvrtko bosnyák királynak ismeretlen ágyasától született természetes fia.

A boszniai trónöröklés szerint nem elsőszülöttségi rendben örökölték a Kotromanić-ház tagjai a trónt, így I. Tvrtko feltehetőleg még kiskorú gyermekeit megelőzve az elhunyt király közeli rokonát,[1] Dabiša Istvánt választották királlyá 1391-ben. Dabiša halála után 1395-ben már annak kiskorú fiát is mellőzték, és özvegyét, Gruba Ilona királynét ültették Bosznia trónjára, akit azonban 1398 februárjában elmozdítottak onnan, és I. Tvrtko házasságon kívüli fiát, Ostoja Istvánt választották helyette. Ostoja féltestvére, Tvrtko herceg, aki feltehetőleg I. Tvrtko törvényes fia volt, és a feleségétől, Sisman Dorottya királynétól született, trónharcok árán végül 1404-ben nyerte el az ország kormányzását II. Tvrtko néven, mikor testvérét egy összeesküvés megbuktatta, és Ostoja Zsigmond magyar királyhoz menekült. Maróti János macsói bánt küldte Zsigmond Ostoja megsegítésére, aki elfoglalta Szreberniket és Ostoja székhelyét, Bobovácot (történelmi magyar nevén: Babolc), ahova magyar őrséget helyezett, de II. Tvrtkót nem sikerült ekkor még elmozdítani a trónról. Zsigmond király végül 1408-ban vezetett nagy szabású hadjáratot Boszniába, melynek eredményeként II. Tvrtko királyt Dobor váránál fogságba ejtette, aki meghódolt előtte, és elismerte a magyar király fennhatóságát. Zsigmond ekkor magával vitte a legyőzött II. Tvrtkót Budára. Az 1408-as Bosznia fölötti győzelem alkalmából alapította meg Zsigmond és Cillei Borbála királyné a Sárkányrendet. 1409. októberében a Magyarországon „vendégeskedő” II. Tvrtkót a magyarellenes párt Hranić Sandalj vajda vezetésével hivatalosan is elmozdította a trónjáról, és ismét Tvrtko féltestvérét, Ostoját kiáltották ki királlyá. Ostoja a haláláig, 1418. szeptemberéig Bosznia királya maradt, bár 1415-ben Zsigmond újra Boszniába küldte a trónfosztott II. Tvrtkót, hogy ismét elfoglalja a trónt. Ostoját a törvényes fia, Ostojić István követte a trónon, akit II. Tvrtkónak sikerült 1421-ben letaszítani a trónról.

Ostoja István királyt a bobováci királyi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Gyermekei

Ősei

Ostoja István bosnyák király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Prijezda bosnyák bán
 
 
 
 
 
 
 
8. I. István bosnyák bán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Jeliszáva
 
 
 
 
 
 
 
4. Kotromanić Ulászló boszniai régens
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Dragutin István szerb király
 
 
 
 
 
 
 
9. Nemanjić Erzsébet bosnyák bánné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Magyarországi Katalin szerb királyné (V. István magyar király lánya)
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Tvrtko bosnyák király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. Šubić Pál horvát bán
 
 
 
 
 
 
 
10. Šubić György spliti gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Ursa
 
 
 
 
 
 
 
5. Šubić Ilona bosnyák anyakirályné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Korbáviai N.
 
 
 
 
 
 
 
11. Korbáviai Ilona spliti grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Ostoja István bosnyák király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24.
 
 
 
 
 
 
 
12.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25.
 
 
 
 
 
 
 
6.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26.
 
 
 
 
 
 
 
13.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27.
 
 
 
 
 
 
 
3. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.
 
 
 
 
 
 
 
14.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.
 
 
 
 
 
 
 
7.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30.
 
 
 
 
 
 
 
15.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31.
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. Wertner (1891) szerint testvérét, Fajfrić (2000) szerint unokatestvérét.
  2. Az első házasságából, Hervoja hercegtől feltételezhetően született egy fia, Balša Hercogović.
  3. Katalin második férje Szencsei János szlavón nemes volt.

Források

  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
  • Fajfrić, Željko. Kotromanići. Šid: Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica (2000). Hozzáférés ideje: 2015. március 20. 

További információk

  • Cawley, Charles: Bosnia Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  • Marek, Miroslav: The House of Kotromanić (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 20.)


Előző uralkodó:
Gruba Ilona
Bosznia uralkodója
13981404
Következő uralkodó:
II. Tvrtko
Előző uralkodó:
II. Tvrtko
Bosznia uralkodója
14091418
Következő uralkodó:
Ostojić István
Sablon:Kotromanić-ház
  • m
  • v
  • sz
Kotromanić-ház
Bosznia királyai
Bosznia bánjai
I. István  · II. István  · I. Tvrtko  · István Vuk
Bosznia régensei
Ulászló
A Magyar Királyság
régensei
Cárnék
Királynék
Egyéb uralkodók
házastársai
Katalin cillei grófné  · Ilona troppaui hercegné
Bosnyák királyi
hercegnők
Erzsébet  · Katalin  · Sztana (Anasztázia)  · Katalin (Stefánia)
Bosnyák
trónkövetelők
Ostojić Radivoj  · Radivojević Mátyás
Egyéb családtagok
Zsigmond (İshak bey Kraloğlu/Ishak-beg Kraljević)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 26146522334332390378
  • GND: 1102267015