Normál nyomtávolság

Nyomtávolság
Vasúti pálya – Villamos pálya Széles nyomtávolság   Breitspurbahn 3000 mm (118,1 in)   Brunel 2140 mm (84,3 in)   indiai 1676 mm (66,0 in)   spanyol 1668 mm (65,7 in)   ír 1600 mm (63,0 in)   orosz 1520 mm (59,8 in) Normál nyomtávolság   Normál nyomtávolság (George Stephenson) 1435 mm (56,5 in)   skót 1372 mm (54,0 in) Keskeny nyomtávolság   Fokföldi nyomtávolság 1067 mm (42,0 in)   Metrikus nyomtávolság 1000 mm (39,4 in)   Háromlábas nyomtávolság 914 mm (36,0 in)   boszniai 760 mm (29,9 in) Minimális nyomtávolság   15 inch 381 mm (15,0 in) Vasúti nyomtávolságok a világon (A színeket lásd fent)
Sablon:Vasúti nyomtávok m v sz

A normál nyomtávolság (ismert még mint Stephenson nyomtávolság George Stephenson angol vasúti mérnök neve után, nemzetközi nyomtávolság, UIC nyomtávolság vagy európai nyomtávolság) egy vasúti nyomtávolság, melynél a két sínszél távolsága 1435 mm-re (4 láb, 8 és fél hüvelyk vagy 56,5 hüvelyk) található egymástól.^{[1][2][3][4][5]}

Ez a világon a legnagyobb hosszúságban alkalmazott nyomtávolság, a világ vasútjainak több mint 50%-a 1435 mm-es nyomtávolságú. Továbbá ez a nyomtávolság a leggyakrabban alkalmazott nagysebességű vasúti nyomtávolság is, a világ nagysebességű vasútjával rendelkező 22 ország közül csak Oroszország, Finnország, Portugália, Üzbegisztán és részben Spanyolország alkalmaz ettől szélesebb nyomtávolságot.

Ezt a nyomtávolságot nemcsak a nemzeti vasúttársaságok, hanem számos metró-, és villamos vonal, továbbá több siklóvasút is alkalmazza. Bár ezek legtöbbször szigetüzemként működnek, mégis érdemes a legjobban elterjedt nyomtávolságot választani a későbbi járműbeszerzések megkönnyítése érdekében.

Története

A vasúti közlekedés Angliából indult világhódító útjára. Már az első angliai vasútvonalak is ezzel a nyomtávolsággal épültek, majd miután az angliai mozdonygyárak külföldre is értékesítettek mozdonyokat, a frissen megalakuló vasúttársaságok is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. miután azonban több ország is saját mozdonygyártásba kezdett, létrejöttek az ettől keskenyebb és szélesebb nyomtávolságok is.

Magyarország

Bővebben: Magyarország vasúti közlekedése

Magyarországon is az első vasútvonal Pest és Vác között normál nyomtávolsággal épült ki, majd az ezt követő vasútépítések is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. A magyarországi villamos- és metróvonalak, továbbá a budavári sikló is normál nyomtávolsággal épült ki. Az országban az 1435 mm-es nyomtávolságon kívül a gazdasági kisvasutak keskeny nyomtávolsággal, továbbá Záhony környékén Ukrajna közelsége miatt széles vagy fonódott nyomtávolságú vasútvonalak épültek.

Japán

Bővebben: Japán vasúti közlekedése

Japán vasúthálózata 1067 mm-es nyomtávolsággal épült ki, ám mikor a Sinkanszen megépítésébe fogtak, a japánok is a számukra szélesebb, normál nyomtávolságot választották. Az 1435 mm-es nyomtávolság lehetővé tette, hogy szélesebb, ezáltal nagyobb befogadóképességű szerelvényeket állítsanak üzembe, továbbá a sebességet is megemelhették először 200 km/h-ra, majd később egészen 300 km/h sebességre.

Spanyolország

Bővebben: Spanyolország vasúti közlekedése

Spanyolország a Franciaországgal való ellenséges viszonya miatt szélesebb, 1668 mm-es nyomtávolságot alkalmazott az országos vasúthálózat kiépítésénél. Ám miután felvették az Európai Unióba és megkezdték az országos nagysebességű vasúthálózat (AVE) kiépítését, a spanyolok is a normál európai nyomtávolságot alkalmazták. Ez a meglévő vasúthálózatukkal azonban nem volt kompatibilis, így a Talgo kifejlesztette a nyomtávváltásra is alkalmas vonatokat.

Jegyzetek

Források

• Allen, Geoffrey Freeman. Jane's World Railways, 1987–88. Jane's Information (1987). ISBN 978-0-71060848-2 
• Baxter, Bertran. Stone Blocks and Iron Rails (Tramroads), Industrial Archaeology of the British Isles. Newton Abbot: David & Charles (1966). ISBN 978-0-715340-04-2. OCLC 643482298 
• Jones, Robin. The Rocket Men. Mortons Media (2013). ISBN 978-1-90912827-9 
• Jones, Stephen K. Brunel in South Wales. Stroud: The History Press, 64–65. o. (2009). ISBN 978-0-75244912-8 
• The World that Trade Created: Society, Culture, and World Economy, 1400 to the Present. Armonk, NY: M.E. Sharpe (1999). ISBN 978-0-7656-0250-3 
• Puffert, Douglas J. Tracks across Continents, Paths through History: The Economic Dynamics of Standardization in Railway Gauge. University of Chicago Press (2009). ISBN 978-0-226-68509-0 
• Setti, João Bosco. Brazilian Railroads. Rio de Janeiro: Memória do Trem (2008). ISBN 978-85-8609409-5 
• Vaughan, A.. Railwaymen, Politics and Money. London: John Murray (1997). ISBN 978-0-7195-5150-5 
• Whishaw, Francis. The Railways of Great Britain and Ireland: Practically Described and Illustrated. London: David & Charles; reprints: Newton Abbot [1842, John Weale] (1969). ISBN 978-0-7153-4786-7 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Normál nyomtávolság témájú médiaállományokat.

• „The Sydney Morning Herald”, The Sydney Morning Herald , 1892. május 23., 4. oldal (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.) , a discussion of gauge in Australia circa 1892
• „Standard Railway Gauge”, Townsville Bulletin , 1937. október 5., 12. oldal (Hozzáférés: 2014. március 19.) , a discussion of the Roman gauge origin theory.
• Irányelvek 1435 mm nyomtávolságú pályák és ezek állomásainak tervezésére. Budapest: Magyar Államvasutak (1954) 
• Vasúti felépítmény. Műszaki útmutató 1435 mm nyomtávolságú pályákra. D 12. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1957)