Nenassza

Ebben a szócikkben a hettita nyelv hangzói az ÓKTCh. útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek.

Nenassza
Nevşehir
Alapítás	i. e. 19. század körül
Lakói	asszírok hettiták
Beszélt nyelvek	hettita
Elhelyezkedése
Nenassza Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 37′ 30″, k. h. 34° 42′ 44″38.625, 34.71222222222238.625000°N 34.712222°EKoordináták: é. sz. 38° 37′ 30″, k. h. 34° 42′ 44″38.625, 34.71222222222238.625000°N 34.712222°E

Nenassza (óasszír Ninašša, hettita nyelven ^URUNe-na-aš-ša(-a/aš), ógörögül: Nenasszosz,^[1] később Nüssza, latinul: Nyssa vagy Nysa) Neszától nyugatra, a Puruszhanda felé a Marasszanta folyó mellett vezető út mentén fekvő asszír kereskedőkolónia és korai hettita városkirályság, a Hettita Birodalom kezdeti szakaszában hercegség. Már a kültepei táblákon megjelenik a neve Ni-na-ša-(-) formában.^[2] Később általában Ne-na-aš-ša, de előfordul Ni(-i)-na-aš-ša és Ni-na-aš betűzésben is.

Első ismert hercege Pimpirit, aki a CTH#8 katalógusszámú dokumentumban (Palotakrónika) DUMU ^URUNe-na-aš-ša címmel szerepel. Pimpirit legnagyobb valószínűséggel Labarnasz fia vagy unokája, Ammunasz szugzijaszi herceg testvére, mivel Telepinusz proklamációja említi az uralkodó fiainak hatalomra jutását a különböző meghódított területeken. A hercegség tehát Labarnasz uralkodása alatt alakult meg, amely tartományszervezés a birodalom kormányzásának alapvető részét képezte.

A város az i. e. 14. században kapott újra nagyobb jelentőséget, amikor a kaszka térnyerés odáig terjedt, hogy Nenassza északi határvárossá vált. Az újhettita királyságok idején több állam fennhatósága alá is tartozott. A latin név etimológiájából következően a város folytonosan lakott volt a hettita kortól kezdve a hellenisztikus időkön át a római korig.

Jegyzetek

Források

• Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8 
• Amélie Kuhrt: The ancient Near East, c. 3000-330 BC, Vol. 1, Routledge, London, 1995. ISBN 0-415-01353-4
• Horst Klengel, Fiorella Imparati, Volkert Haas, Theo P. J. van den Hout: Geschichte des hethitischen Reiches, Koninkjilke Brill, Netherland, 1998. ISSN 0169-9423 ISBN 90-04-10201-9

Külső hivatkozások

• History World
• Historyfiles
• Iraq History, Robert A. Guisepi, 2003.