Mogyorósfalu

Mogyorósfalu (Lieskovec)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1430
Polgármester	Marta Salanciová
Irányítószám	067 45
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	434 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	156 m
Terület	9,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 49′48.95, 21.8166666748.950000°N 21.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 57′, k. h. 21° 49′48.95, 21.8166666748.950000°N 21.816667°E
Mogyorósfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorósfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mogyorósfalu (1899-ig Leszkócz, szlovákul: Lieskovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A települést a német jog szerint soltész általi betelepítéssel alapították a 14. században. 1430-ban a Perényi család sztropkói uradalmának felosztásáról szóló oklevelében említik először. A falu eredetileg a Drugeth család barkói uradalmához tartozott, de a 15. században már a Perényiek birtoka. A faluban – az írott források szerint – a 16. század közepén már bizonyosan állt templom és plébánia (a fatemplom építését a 14. vagy 15. századra teszik). 1567-ben a falu 8 portáig adózott, melyből 6 zselléreké volt. A templom 1579 és a 18. század eleje között az evangélikusok kezén volt. A falu 1582-ben 7 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán kívül 13 lakott jobbágyháza volt. A faluban ekkor templom, plébánia és iskola is állt. A 17. században lakói egyre jobban elszegényedtek, 1610-ben csak egy, 1623-ban háromnegyed, 1635-ben megint egy portáig adóztak. A 16. és 17. században újra a Drugetheké a homonnai uradalom részeként, egészen a család 1684-ben történt kihalásáig. Ezután a Keczer és Malonyai családok a főbb birtokosai. A 17. század végén új kőtemplomot építettek a településen. A 17. és 18. század fordulóján Mogyorósfalu a kis falvak közé számított. 1715-ben 8 jobbágytelke volt, ezután azonban a falu valószínűleg elpusztult, mert 1720-ban az adóösszeírásban már nem említik. A mai katolikus templom 1794 és 1798 között épült és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Ketzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához, és Stefanóczhoz egy fertály órányira, hegyes, agyagos határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszkócz, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Homonnához 1 1/4 mfdnyire: 423 római, 100 g. kath., 4 zsidó lak., 329 hold szántófölddel. F. u. Keczer. Ut. posta N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mogyorósújfalu, azelőtt Leszkócz, tót kisközség 44 házzal és 279 róm. kath. vallású lakossal. Temploma 1798-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Keczer, majd a Malonyay család lett az ura. Újabban báró Ragályi-Balassa Ferenczné birtoka volt, melyet azonban parczelláztatott. Az erdőbirtokot gróf Andrássy Sándor vette meg.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 246, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 462 lakosából 458 szlovák volt.

2011-ben 448 lakosából 422 szlovák.

Nevezetességei

• Krisztus Teste tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• A község Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk
• A topolókai alapiskola honlapja