Mexikói izsópfű
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Agastache mexicana | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mexikói izsópfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói izsópfű témájú kategóriát. |
A mexikói izsópfű (Agastache mexicana) a kétszikűek (Eudicots) csoportjának, árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faja.
Botanikai elnevezésének első tagja (Agastache) a görög agathos, azaz „figyelemreméltó”, vagy agastache, azaz „számtalan csúcs” szavakból ered, míg a mexicana tagja a származási helyére utal.[1]
Megjelenése
60-80 cm magas, bokrosan növekvő, felálló hajtású, tömött ajakos virágfüzérekből álló növény. A rovarok nagyon kedvelik, mert nektárban igen gazdagok a virágai.[2]
Előfordulása
A félárnyékos, napos helyeket, a nedves talajt kedveli, de a pangó vízre és a hidegre érzékeny. Mexikóból származik. Dekoratív virágai miatt Magyarországon is egyre népszerűbb.[2]
Felhasználása
Fűszerként frissen szedett leveleit alkalmazzák, amit csak a főzés végén adnak az ételekhez, így megőrzik aromájukat. Szószokat, leveseket, salátákat, halételeket ízesítenek vele, aromája a francia tárkonyéra hasonlít, ezért tárkony helyett is használható. Levelei édes, ánizs ízűek, cukorpótlóként is szeretik tea ízesítésre. Nemcsak jó ízűek, de nagyon egészségesek is.[2]
Képgaléria
    |
Jegyzetek
- ↑ Az Indián Szépség. fitoterapiakalauz.hu, 2015. december 9.
- ↑ a b c Mexikói izsópfű. szepzold.hu, 2009. augusztus 25. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
