Mangrovevaránusz
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Mangrovevaránusz a Nyíregyházi Állatparkban | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Varanus indicus (Daudin, 1802)[1] | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mangrovevaránusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mangrovevaránusz témájú médiaállományokat és Mangrovevaránusz témájú kategóriát. |
A mangrovevaránusz (Varanus indicus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a varánuszfélék (Varanidae) családjához tartozó, ausztráliai és nyugat-óceániai elterjedésű állatfaj. Számos más néven is ismerik, mint a Mangrove Monitor, Mangrove Goanna, vagy Western Pacific monitor lizard.
Elterjedése
Egyike annak a két varánusz-fajnak (a Varanus semiremex mellett), amelyek sókiválasztó mirigyük révén képesek megszabadulni a tengervíz fölös sójától és így tengeri környezetben is élni.[2] Ennek köszönhetően nagy területen elterjedt Ausztrália északi része és Új-Guinea mellett a Csendes-óceán nyugati szigetvilágában (Marshall-szigetek, Karolina-szigetek, Mariana-szigetek) is. Ezen a hatalmas területen színben és nagyságban különböző változatai élnek, ezért felfedezése óta több mint 25 tudományos néven írták le. Egy olyan fajkomplexumhoz tartozik (legalábbis a következő fajokkal együtt: Varanus doreanus, Varanus spinulosus, Varanus jobiensis),[3] amelyek között még nem teljesen tisztázott a rokonság foka.
Japánba és a Csendes-óceán egyes szigeteire az emberek telepítették be, helyenként a behurcolt patkányok irtása céljából.
Megjelenése
Maximális mérete 110–150 cm. A testhosszának a felét kitevő farka oldalról lapított, ezért jól használható az úszáshoz.
Életmódja
Ragadozó-gyűjtögető életmódot folytat, rovarokat, csigákat, halakat, madarakat, emlősöket egyaránt elfogyaszt. Egyedüli varánuszfajként képes mélytengeri környezetben is halat fogni.[4] Kis krokodilokat is megeszik.
Szaporodása
2-12 tojást rak, amelyek 5-6 hónap alatt kelnek ki a tengerpart homokjában.
Természetvédelmi helyzete
Mivel széles körben elterjedt és számos különféle élőhelytípushoz alkalmazkodott, nem veszélyeztetett.
Jegyzetek
- ↑ Sprackland, Robert (1997. március 1.). „Mangrove monitor lizards”. Reptiles Magazine, 48–63. o.
- ↑ Cota, Michael (2008. február 1.). „Varanus indicus and its Presence on the Mariana Islands: Natural Geographic Distribution vs.Introduction”. BIAWAK 2 (1), 18–28. o, Kiadó: INTERNATIONAL VARANID INTEREST GROUP. (Hozzáférés: 2008. augusztus 27.)
- ↑ Recommendations of the Nomenclature Committee. CITES, 1997. március 7. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ Traeholt, C. (1993). Notes on the feeding behaviour of the water monitor, Varanus salvator. Malay. Nat. J.46: 229-241.
Források
- Tájékoztató tábla a Nyíregyházi Állatparkban
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Varanus indicus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
