Lőrincz Miklós

Nem tévesztendő össze a következővel: Lőrinczi Miklós.
Lőrincz Miklós
Született1899. április 21.
Nagyvárad[1]
Elhunyt1944. július 30. (45 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Lőrincz Miklós (Nagyvárad, 1899. április 21. – Budapest, 1944. július 30.) író, újságíró, kabarészerző, forgatókönyvíró.

Élete

Lőrincz Samu kereskedő és Lőrincz Piroska fiaként született.[2] Gimnazistaként is jelentek már meg írásai nagyváradi folyóiratokban, az érettségi után jogot tanult a kolozsvári egyetemen, ám tanulmányait félbehagyta, s újságírónak állt. Nagyváradon és Kolozsvárott dolgozott újságíróként, majd az 1920-as évek közepén Budapestre ment, ahol különböző napilapokban jelentek meg novellái. A Terézkörúti Színpadon és az Andrássy úti Színházban mintegy 30 kabarédarabját mutatták be nagy sikerrel. Házi szerzője volt a Terézkörúti Színpadnak, és a Kiskabarénak is, ezek mellett pedig írt a Clarus, a Komikusok kabaréja, a Steinhardt Színpad, a Kis komédia, a Bethlen téri Színpad, illetve a Kamara Varieté számára is. Salamon Bélának írta legjobb jeleneteit. 1936-tól kezdve a Pódium Írók Kabaréjában is játszották műveit.

1938-tól fogva zsidó származása miatt egyre nehezebben talált munkát. 1940-ben Nóti Károly, László Miklós, Halász Rudolf és Kristóf Károly társaságában írta a Kvázi Dodó, a víztoronyőr című bohózat varietérevüt, s ugyanebben az évben több színházban is játszották még jeleneteit (Kapuzárás után, Mai házasság). 1944-ben rejtőzködni kényszerült, ám egy razzia során a Japán kávéházban lefogták, majd internálták a Csepel-szigeti táborba, ahol egy bombatámadás áldozatául esett.

A háborút követően a Pódium, a Vidám Színpad, illetve a Kamara Varieté is játszotta műveit. Jelenetei a Délibábban és a Színházi Élet mellékleteiben olvashatók. Hagyatéka 200 bohózatot és villámtréfát őriz.

Filmjei

  • A kék bálvány (1931, Faragó Dezső Györggyel)
  • Sportszerelem (1936–37, Kolozsvári Andorral)
  • Segítség, örököltem! (1937, Mihály Istvánnal, Indig Ottóval)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937, Nóti Károllyal)

Művei

  • Ciprián mester (1931)
  • Vörös kakas (1932)
  • Tucat úr nősül (1935)
  • Diktátornő (1935)
  • Alibi (1937)
  • A butaság széruma (bohózatok, Budapest, 1975)
  • A papírtekercses ember
  • Csal a feleségem

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. február 15.)
  2. ↑ JewishGen. (Hozzáférés: 2022. október 18.)

Források

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 541. o.  Online elérés
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  

További információk

  • A házasságközvetítő. youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. április 28.)
  • Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937
  • Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Budapest, 1971
  • Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0  
Nemzetközi katalógusok