Kolozsvári Szénafüvek

Kolozsvári Szénafüvek
IUCN kategória: IV (különleges élőhely)
Besorolás: országos jelentőségű természetvédelmi terület[1]
Ország Románia
Legközelebbi városKolozsvár
Terület0,992[2] km²
Alapítás ideje1932[3]
Felügyelő szervezetKolozs Megyei Környezetvédelmi Hivatal[4]
Kolozsvári Szénafüvek (Románia)
Kolozsvári Szénafüvek
Kolozsvári Szénafüvek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 23° 38′ 31″46.84111, 23.6419446.841110°N 23.641940°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 23° 38′ 31″46.84111, 23.6419446.841110°N 23.641940°E

A Szénafüvek (románul Fânaţele Clujului) Kolozsvár északkeleti határában, a Kis-Szamos völgyében elterülő, jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező terület. A terület egy részét a két világháború között Alexandru Borza javaslatára védetté nyilvánították.[5] 2004 óta a védett terület nagysága 99,2 hektár;[2] IUCN IV-es besorolású természetvédelmi terület,[6][7] és része a Kelet-kolozsvári dombok nevű (Dealurile Clujului de est, ROSCI0295)[8] Natura 2000-es területnek.[9]

Fekvése

Kolozsvár északkeleti határában terül el, Szamosfalva, Apahida, Nemeszsuk, Válaszút, Fejérd, Kajántó és Papfalva között,[10] 500-600 méteres tengerszint feletti magasságon,[11] a Mezőség nyugati szélén.[12]

Megközelíthető gépkocsival az Irisztelep irányából, az Avas utcából elágazó Valea Fânațelor utcán át; tömegközlekedéssel a 35 és 39L autóbuszokkal (a Hajnalnegyedből és a belvárosból), a 102-es villamossal (a Nyárfasorról), az M13-as autóbusszal (a belvárosból).[13]

Története

Soó Rezső szerint egykor erdők borították.[14] A területet kaszálóként,[15] legelőként[16] hasznosították, de repülőmodellező versenyek helyszíne is volt.[17] Alexandru Borza javaslatára[18] 1932-ben 8 hektárnyi részt védetté nyilvánítottak.[3] 2004 óta a védett terület nagysága 99,2 hektár.[2]

1991-es, 2009-es és 2012-es híradások szerint a korábban bekerített és őrzött területen a legeltetés, illetve túllegeltetés károsítja az élővilágot.[19][20][4] 2009-ben a védett terület egy ötödét felégették.[21] 2010-ben a Zöld Erdély Egyesület tanösvényt alakított ki.[22]

Leírása

A táj jellegzetességét a helyiek által koporsóknak nevezett suvadásos dombok adják,[23] amelyek az egész Mezőségre jellemzőek. Ezek a miocén kori agyag feletti rétegek megcsúszásával alakultak ki.[24] A suvadások által létrehozott mélyedésekben időszakos tavak, mocsarak jöttek létre.[25]

Az északi lejtőkön mezofil (közepes nedvességet igénylő), a déli lejtőkön xerofil (szárazságtűrő) növényzetet találunk; számos növény az orosz illetve a dél-ukrajnai sztyeppre jellemző, ilyen például az ukrán macskamenta (Nepeta ucranica) vagy a volgamenti hérics (Adonis volgensis), amely az Erdélyi-medencében egyedül itt található.[26][27] Endemikus és szubendemikus fajok a sugaras fejvirág (Cephalaria radiata), erdélyi hangyabogáncs (Jurinea mollis ssp. transsilvanica), erdélyi zsálya (Salvia transsylvanica) és öldöklő aszat (Cirsium furiens).[28] A terület további növényritkaságai az egyhajúvirág (Bulbocodium ruthenicum), tátorján (Crambe tataria),[29] bókoló zsálya (Salvia nutans), uráli fejvirág (Cephalaria uralensis), mezőségi búzavirág (Centaurea trinervia), törpe nőszirom (Iris humilis), ukrán kocsord (Peucedanum tauricum), pompás zsoltina (Serratula wolffii), tátogató kökörcsin (Pulsatilla patens),[30] valamint az északi tájolású mélyedésekben élő erdélyi hérics (Adonis × hybrida).[31]

A 19. század végén a Szénafűre jellemző állatfajként jegyezték fel az etruszk cickány (Sorex etruscus), túzok (Otis tarda), Argopus bicolor és Cerceris tubcrculata Vili. előfordulását;[32] a két világháború között a földikutya legfontosabb erdélyi lelőhelyeként említették;[33] a 20. század közepéig parlagi vipera (Vipera ursinii) is élt a napsütötte oldalakon.[34][35] Európában egyedülálló módon egy azonos területen megtalálható négy hangyaboglárka faj, a zanótboglárka (Maculinea nausithous), vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius), nagyfoltú hangyaboglárka (Maculinea arion) és szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon).[36]

Jegyzetek

  1. ↑ Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
  2. ↑ a b c Hotărâre Nr. 2151 din 30 noiembrie 2004 privind instituirea regimului de arie naturală protejată pentru noi zone. Monitorul Oficial, 38. sz. (2005. január 12.) arch Hozzáférés: 2021. május 26.
  3. ↑ a b Havadtői Krisztina: Az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum L.) és a tátorján (Crambe tataria Sebeók) cönológiai viszonyai a kolozsvári Szénafüvek természetvédelmi területen. www.academia.edu (2010) (Hozzáférés: 2021. május 26.)
  4. ↑ a b Veszélyben a Szénafüvek védett lepkéi. regithink.transindex.ro (2012. szeptember 13.) (Hozzáférés: 2021. május 26.) arch
  5. ↑ Ajtay 2009 : 46.
  6. ↑ Protected Area Profile for Fânațele Clujului - "La Copârșaie" from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  7. ↑ Protected Area Profile for Fânațele Clujului - "La Craiu" from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  8. ↑ Dealurile Clujului de Est. eunis.eea.europa.eu. European Environment Agency (Hozzáférés: 2021. május 26.)
  9. ↑ Plan 2016 : 7.
  10. ↑ Orosz 1933 : 75.
  11. ↑ Tövissiné Losonczi Ibolya: Kolozsvár építésföldtani sajátosságairól. Földtani Közlöny, CXXXIV. évf. 4. sz. (2004)
  12. ↑ Benedek Klára: Territoriális Formica fajok fészekkomplexumainak szerveződése és közösségszervező hatása [doktori értekezés]. doktori.bibl.u-szeged.hu (2012) (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  13. ↑ Fânațele Clujului, o mică ,,stepă” aflată la doi pași de oraș. cluj.com (2018. július 19.) (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  14. ↑ Ajtay 2009 : 45.
  15. ↑ Orosz 1933 : 75.
  16. ↑ Ruprecht–Szabó 2010 : 274.
  17. ↑ Benedek István: Repülőmodellezés Kolozsváron. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1996. ISBN 973 96946 9 1  
  18. ↑ Ajtay 2009 : 46.
  19. ↑ Tövissi József: A kolozsvári Szénafüvek suvadásos területe. Honismeret, XIX. évf. 1. sz. (1991)
  20. ↑ Ajtay 2009 : 47.
  21. ↑ Kertész Melinda: A Szénafüveken gyújtogatók börtönbe is kerülhetnek. itthon.transindex.ro (2009. március 31.) (Hozzáférés: 2021. május 26.)
  22. ↑ Kolozsvár első tanösvénye: a Szénafüvek. regithink.transindex.ro (Hozzáférés: 2021. május 26.) arch
  23. ↑ Ajtay 2009 : 44.
  24. ↑ Nyárády 1941 : 41.
  25. ↑ Nyárády 1941 : 43–52.; Ruprecht–Szabó 2010 : 277.
  26. ↑ Ajtai 2009 : 46.; Ruprecht–Szabó 2010 : 275–276.
  27. ↑ ADONIS VOLGENSIS STEVEN EX DC. – VOLGAI HÉRICS. flora.adatbank.transindex.ro. Az Erdélyi-medence flóra-adatbázisa szerk. Szabó Anna (Hozzáférés: 2021. május 26.)
  28. ↑ Ruprecht–Szabó 2010 : 273–274.
  29. ↑ Ajtai 2009 : 46.
  30. ↑ Ruprecht–Szabó 2010 : 274.
  31. ↑ Jakab Gusztáv: Az erdélyi hérics [Adonis × hybrida (Wolff) Sz. T. A.] természetvédelmi kezelése és szaporításának eredményei Magyarországon. Kitaibelia, VIII. évf. 1. sz. (2003)
  32. ↑ Jakab Elek: Kolozsvár története II. kötet. Budapest: Kolozsvár város közönsége. 1888. 11. o.  
  33. ↑ Orosz 1933 : 13.
  34. ↑ Orosz 1933 : 13.
  35. ↑ Korsós Zoltán: Európa legveszélyeztetettebb mérgeskígyója a parlagi vipera. Természetvédelmi Közlemények, I. évf. (1991)
  36. ↑ Plan 2016 : 6.

Források

  • ↑ Ajtay 2009: 2. Irisz telepi egykori téglagyár – Szénafüvek – Tekintő-csúcs – Pokolköz. In Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 43–48. o. ISBN 978-973-643-163-0  
  • ↑ Nyárády 1941: Nyárády E. Gyula: A kolozsvári Szénafüvek suvadásos területeiről. Földrajzi Közlemények, LXIX. évf. (1941) 40–52. o.
  • ↑ Orosz 1933: Orosz Ferenc: Cluj-kolozsvári kalauz. Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Kárpát-Egyesület. 1933.  
  • ↑ Ruprecht–Szabó 2010: Ruprecht Eszter, Szabó Anna: A Kolozsvári Szénafüvek növényzetéről. In „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”: Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003–2009. Szerk. Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna. Vácrátót: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. 2010. 273–278. o.  
  • ↑ Plan 2016: Planul de management integrat al sitului de importanță comunitară ROSCI0295 Dealurile Clujului Est şi al rezervațiilor naturale Fânaţele Clujului "La Copârşaie" şi Fânaţele Clujului "La Craiu. www.mmediu.ro (2016. április 11.)

További információk

  • Egyhajúvirág, a kolozsvári Szénafüvek egyik sztárja. regithink.transindex.ro (2011. április 15.) (Hozzáférés: 2021. május 26.) arch
  • Kolozsvár Kolozsvár-portál
  • Földrajz Földrajzportál