Kljake

Kljake
A Szent Illés templom látképe a Moseć-hegységgel
A Szent Illés templom látképe a Moseć-hegységgel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRužić
Jogállásfalu
Irányítószám22322
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség173 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 46′ 34″, k. h. 16° 19′ 09″43.77606841, 16.3192728443.776068°N 16.319273°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 34″, k. h. 16° 19′ 09″43.77606841, 16.3192728443.776068°N 16.319273°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kljake témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kljake falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 31, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre Dalmácia középső részén, a Moseć-hegység keleti lábánál, a Čikola forrásától délre fekszik. A településtől keletre halad át az 56-os számú főút.

Története

Kljake területén már a római korban is éltek emberek. Tőle északra, a mai Umljanović határában található Balina glavicán állt a Magnum nevű római város, melynek territóriumához Kljake területe is hozzá tartozott. Közelében haladt át az Aquileiát Dyrrachiummal összekötő fontos ókori kereskedelmi út. A horvátok a 7. században települtek le ezen a vidéken. A Szent Illés plébániatemplom közelében egy a 9. és a 10. század között használt templom maradványait tárták fel.[2] Ezt azt bizonyítja, hogy már a kora középkorban állt itt település. Területét környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak a 18. században még nem volt önálló plébániája, egészen 1797-ig Drnišhez tartozott. Ekkor önálló káplánja lett, önálló plébániáját pedig csak 1832-ben alapították. Szolgálatát sokáig a visovaci ferences atyák látták el, 1710 óta fennmaradt anyakönyveit is Visovacon vezették. A plébániatemplomot mai formájában 1871-ben építették.[2] A falunak 1857-ben 702, 1910-ben 794 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a frontvonal közelsége ellenére végig horvát kézen maradt. A háború után a súlyos károkat szenvedett Gradac helyett a község alternatív székhelyeként is szolgált. 1995 után néhány évig itt működött községháza, az anyakönyvi hivatal, a posta és más közintézmények is.[3] 2011-ben 261 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A településen orvosi rendelő, néhány üzlet és vendéglátó egység működik. Itt van a „Sokol“ vadásztársaság székhelye is.[3]

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
702 650 670 676 790 794 783 944 1.172 900 925 1.035 724 509 340 261

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma egy a falu fölé emelkedő hegyen áll. A stratégiai fontosságú helyen álló domináns építmény a háború idején a védelem szimbólumává vált. A templom elődje egy 9. századi ószláv templom volt, mely körül számos lelet került elő bizonyítva, hogy itt már hosszú évszázadok óta éltek emberek. A mai templomot 1832-ben építették, mai formáját 1871-ben nyerte el. Homlokzatán a bejárat mellett két kis ablak, felette rózsaablak látható. Oromzatán áll a pengefalú harangtorony. 1963-ban és 1978-ban is renoválták. 1997-ben a háborúban súlyosan megsérült harangtornyot javították, 1999-ben pedig új tetőt kapott és a sérült belső teret is helyreállították. A főoltárt 1904-ben a spliti Zeffirino Grassi faragta. Rajta kívül még két oltára van Szent Illés és a Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelve. A templom körül temető van, a halottasház építése 2009-ben fejeződött be. Ekkor mellette parkolót is kialakítottak.[2]

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. a b c Zupa-kljaci:O župi Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
  3. a b Opcina-ruzic.hr:Kljaci Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

  • Ružić község hivatalos oldala (horvátul)
  • A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
  • A kljaci plébánia honlapja (horvátul)
Sablon:Šibenik-Knin megye
  • m
  • v
  • sz
Šibenik-Knin megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
  • Kijevo
  • Horvátország Horvátországportál
  • Földrajz Földrajzportál