Katona Mór

Katona Mór

Született	1845. május 5. Szentmihályfa
Elhunyt	1927. április 6. (81 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogtudós politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1903–1905)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (39-1-112)
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dercsikai Katona Mór (Szentmihályfa, 1845. május 5. – Budapest, 1927. április 6.) jogi doktor, jogakadémiai tanár.

Életútja

Dercsikai Katona Mór 1845-ben a Pozsony vármegyei Szentmihályfalván született. Régi nemes családból származott, mely nemességét 1661-ben I. Lipót alatt nyerte. Középiskoláit Pozsonyban és Sopronban végezte; a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen és egy évig Bécsben hallgatta (1866–70), Ihering, Unger és Stein tanárok alatt; a negyedik évre visszament Pestre, ahol 1871-ben jogi doktorrá avatták.

1872-ben Pauler Tivadar közoktatási miniszter megbízásából joggyakornok lett a pesti ítélőtáblánál. 1872-74 között a nagyszebeni jogakadémián helyettes tanárnak, a pesti egyetemen a magyar magánjog tanára volt. 1874-ben kinevezték a győri jogakadémia magyar magánjog és az osztrák polgári jog tanárává.1892-ben a győri jogakadémiának megszűntével a kassai, majd 1899-től a pozsonyi jogakadémián a büntetőjog, később pedig a polgári jog tanára volt. 1903-tól 1915-ig egyetemi tanárként működött Budapesten, 1908-1909-ben a budapesti egyetem jog és államtudományi karáak dékánjaként munkálkodott. 1903–05-ben a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselő volt.

1915-ben nyugdíjazták, így oktatói pályája ekkor véget ért. 1927-ben halt meg Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Munkássága

Jogtudományi munkái a Jogtudományi Közlönyben már 1870-től megjelentek. Eleinte a büntetőjoggal foglalkozott és tévedés beszámítása a büntetőjogba" című munkája Pasquits pályadíjat is nyert. Ezt követően a magyar magánjog különböző kérdéseivel foglalkozott. Győri tartózkodása alatt a Győri Közlöny szerkesztői feladatait is ellátta. Katona Mór politikai aktivitását az is fémjelzi, hogy 1887. évi képviselő-választáson legyőzte a győri, helyi ellenzék jelöltjeit. 1899-ben megalkotta a magyar magánjog vázlatát, ami "A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala" címmel jelent meg. Hallgatói körében nagy megbecsülésnek örvendett.

Családja

Felesége Rosy Szerén (megh. 1933). Fiai: Katona Móric (1879–?) jogász, pozsonyi ügyvéd, Katona Loránd és Katona Marián.

Írásai

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben, (1874. könyvismertetés, 1875. Van-e az egyoldalú igéretnek kötelező ereje? és könyvism., 1877. könyvism., 1892–96. több értekezés és a királyi curia itéleteinek criticai bonczolása); a Jogban (1887., 1895. A kereset nélküli kötelmek tana, 1896. Birói önkény a curián); a jogászgyűlés működésében is részt vett kezdettől fogva indítványnyal és vélemények megírása által; az 1891. jogászgyűlésre a fölött adott véleményt: Szükséges-e az ingók tulajdonszerzésénél az átadás?

Művei

A köteles rész. Budapest: Eggenberger, [s.a.]. 167 p.
A tévedés beszámítása a büntető jogban. Pest: Eggenberger, 1870. [1], 63, [1] p.
A törvényes örökösödés a magyar jogban. Pest: Heckenast Gusztáv, 1872. 45 p. Dissertatio habilitationis. Uo. 1872. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
A köteles részről. Bpest, 1874. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből. Ism. a Jogtudom. Közlöny.)
Van-e az egyoldalú ígéretnek kötelező ereje? 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1875 és külön: Bp., 1875)
A szomszédjog. Budapest: Franklin, 1884. 64 p. Civiljogi tanulmány. Uo. 1882. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
A pénztartozásokról. Győr, 1884. (A magyar tudom. Akadémia 1883-ban a Sztrokay-féle 100 arany jutalommal tüntette ki.)
A pénztartzásokról jogi és közgazdasági alapon. Győr: Gross Gusztáv, 1885. VIII, 138 p.
A családi hitbizományok alapításának engedélyezése alkotmányos szempontból. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
A magyar családi hitbizomány. Budapest: Franklin, 1894. 392 p.1894.
A kereset nélküli kötelmek tana. – A dologi és kötelmi jog. – A dologi jogok fogalmához. (A Jog, 1895)
Bírói önkény a curián. (A Jog, 1896)
A családi hitbizományok reformja. – A telki szolgalom birtokának megszerzéséről. – Egy curiai határozat bírálata. – A jobbágyság jogi állása ezer év alatt. 1–2. – A végrendeletek érvénytelenítésének kérdéséhez alaki kellékek hiánya miatt. – Elmélkedés egy curiai határozat fölött. (Jogtudományi Közlöny, 1896)
Magyar magánjog I. köt. A birtok tana. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1898 és külön: Bp., 1898)
Magyar magánjog. II. köt. Dologjog. Imling Konráddal és Lányi Bertalannal. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1898)
Magyar magánjog. III. köt. Kötelmi jog. Monográfia és egy. tankönyv is. Kiss Mórral és Reiner Jánossal. (Bp., 1898)
A kötelmi jog általános tana. Budapest, 1898.
Az érvénytelenség és a megtámadhatóság helytelenségei a magyar házassági törvényben. (Jogtudományi Közlöny, 1898)
A tévedés tana a magánjogban. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1898–1899)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. Pozsony: Stampfel, 1899. 274 p.
A telekkönyvi rangnak vagy elsőbbségnek átengedéséről. Barna Ignác és Csillag Gyula felszólalásával. (Magyar jogászegyleti értekezések. 157. Bp., 1899)
A telekkönyvi rangelsőbbség átengedésének hatálya az egyetemleges jelzálogoknál. (Jogtudományi Közlöny, 1899)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 31–34. Pozsony–Bp., 1899; 2. kiad. 1904; Tudományos zsebkönyvtár. 3. bőv. kiad. Bp., 1909)
A lehetetlen és a tilos feltétel hatása a végrendeletben. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
A tervezet birtoktanának bírálata. Budapest: Grill K., 1901. 45 p. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 3. Bp., 1901)
A magyar bányajog vázlata. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 136. Pozsony–Bp., 1903; Tudományos zsebkönyvtár. 2. átd. kiad. Bp., 1913)
Adalék a magánjogi tévedés tanához. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Észrevételek a tervezet kötelmi jogának egyes szabályaira. K. M. előadása a Magyar Jogászegylet 1904. febr. 6-án tartott teljes ülésén. Almási Antal, Enyiczkey Gábor és Szladits Károly felszólalásaival. (Magyar jogászegyleti értekezések. 234. Bp., 1904)
Magánjogi dolgozatok gyűjteménye. Budapest: Politzer, 1905. 480 p.
Az érdemtelenség viszonya a kitagadáshoz. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. Budapest: Stampfel, 1909. 304 p.
A magyar bányajog vázlata. Budapest: Stampfel, 1913. 74, [4] p.
A polgári törvénykönyv javaslatának 1532. §-ához. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A mai érvényű magyar magánjog vezérfonala. Hasonmás kiad. Balogh Judit Magánjog a XIX. század végén c. tanulmányával. (Bp., 2008).

Szerkesztette a Győri Közlöny c. politikai lapot 1887-től 1890-ig.

Győri jogakadémiai tanársága idején készült arcképe a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményében található.^[2]

Jegyzetek

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07545.htm, Katona Mór, 2017. október 9.
↑ Dr. Katona Mór portréja félprofilból, elegáns öltözetben. Alul a fényképész megnevezése:„Aug Meinhardt”, a hátoldalon a következő felirat olvasható: „Dr. Katona Mór a győri Kir. jogakadémia rendes tanára.” illetve nyomtatott szöveg: „August Meinhardt Photographie Hermannstadt. Vervielfältigung vorbehalten.” Dr. Katona Mór vizitkártyája, Meinhard Ágoston fényképész, Győr. XJM.F.1050

Irodalom

Katona Mór (1845-1927) [nekrológ]. = Budapesti Hírlap. 1927. XLVII. évf. 78. szám.1-2. p.
Katona Mór (1845-1927) [nekrológ]. = Miskolci Jogászélet. 1927. III. évf. 3-4. szám.17. p.
Katona Mór halála. = Nemzeti Újság. 1927. IX. évf. 80. szám.10. p.
Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub, 2001. 804-805. p.