Jáva
- Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)
Jáva | |
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván | |
Közigazgatás | |
Ország | Indonézia |
Székhely | Jakarta |
Legnagyobb település | Jakarta |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 293 748 fő (2015) |
Jakarta népessége | 9 607 787 fő (2009)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között |
Szigetcsoport | Nagy-Szunda-szigetek |
Terület | 126 650 km² |
Hosszúság | 1062 km |
Szélesség | 199 km |
Tengerszint feletti magasság | 3676 m |
Legmagasabb pont | Semeru (3676 m) |
Időzóna | Indonesia Western Standard Time |
Elhelyezkedése | |
Jáva Pozíció Indonézia térképén | |
d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′-7.5, 111.257.500000°S 111.250000°EKoordináták: d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′-7.5, 111.257.500000°S 111.250000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat. |
Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található. Ez a világ legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.
Földrajz
Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.
A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.
A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.
A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.
Aktív vulkánok
név | alak | magasság | utolsó kitörés | koordináták |
---|---|---|---|---|
Krakatau | kaldera | 813 | 2011 jan. | d. sz. 6,102°, k. h. 105,423°-6.102, 105.4236.102000°S 105.423000°E |
Pulosari | rétegvulkán | 1346 | d. sz. 6,342°, k. h. 105,975°-6.342, 105.9756.342000°S 105.975000°E | |
Gunung Karang | rétegvulkán | 1778 | d. sz. 6,270°, k. h. 106,042°-6.27, 106.0426.270000°S 106.042000°E | |
Kiaraberes-Gagak | rétegvulkán | 1511 | 1939 | d. sz. 6,73°, k. h. 106,65°-6.73, 106.656.730000°S 106.650000°E |
Perbakti | rétegvulkán | 1699 | d. sz. 6,75°, k. h. 106,68°-6.75, 106.686.750000°S 106.680000°E | |
Salak | rétegvulkán | 2211 | 1938 | d. sz. 6,72°, k. h. 106,73°-6.72, 106.736.720000°S 106.730000°E |
Gede | rétegvulkán | 2958 | 1957 | d. sz. 6,78°, k. h. 106,98°-6.78, 106.986.780000°S 106.980000°E |
Patuha | rétegvulkán | 2434 | d. sz. 7,160°, k. h. 107,400°-7.16, 107.47.160000°S 107.400000°E | |
Wayang-Windu | lávakupola | 2182 | d. sz. 7,208°, k. h. 107,630°-7.208, 107.637.208000°S 107.630000°E | |
Malabar | rétegvulkán | 2343 | d. sz. 7,13°, k. h. 107,65°-7.13, 107.657.130000°S 107.650000°E | |
Tangkuban Perahu | rétegvulkán | 2084 | 1983 | d. sz. 6,77°, k. h. 107,60°-6.77, 107.66.770000°S 107.600000°E |
Papandayan | rétegvulkán | 2665 | 2002 | d. sz. 7,32°, k. h. 107,73°-7.32, 107.737.320000°S 107.730000°E |
Kendang | rétegvulkán | 2608 | d. sz. 7,23°, k. h. 107,72°-7.23, 107.727.230000°S 107.720000°E | |
Kamojang | rétegvulkán | 1730 | d. sz. 7,125°, k. h. 107,800°-7.125, 107.87.125000°S 107.800000°E | |
Guntur | komplex vulkán | 2249 | 1847 | d. sz. 7,143°, k. h. 107,840°-7.143, 107.847.143000°S 107.840000°E |
Tampomas | rétegvulkán | 1684 | d. sz. 6,77°, k. h. 107,95°-6.77, 107.956.770000°S 107.950000°E | |
Galunggung | rétegvulkán | 2168 | 1984 | d. sz. 7,250°, k. h. 108,058°-7.25, 108.0587.250000°S 108.058000°E |
Talagabodas | rétegvulkán | 2201 | d. sz. 7,208°, k. h. 108,070°-7.208, 108.077.208000°S 108.070000°E | |
Karaha | fumarola | 1155 | d. sz. 7,12°, k. h. 108,08°-7.12, 108.087.120000°S 108.080000°E | |
Cereme | rétegvulkán | 3078 | 1951 | d. sz. 6,892°, k. h. 108,400°-6.892, 108.46.892000°S 108.400000°E |
Slamet | rétegvulkán | 3432 | 1999 máj. | d. sz. 7,242°, k. h. 109,208°-7.242, 109.2087.242000°S 109.208000°E |
Dieng | komplex vulkán | 2565 | 1996 dec. | d. sz. 7,20°, k. h. 109,92°-7.2, 109.927.200000°S 109.920000°E |
Sundoro | rétegvulkán | 3136 | 1971 okt. | d. sz. 7,300°, k. h. 109,992°-7.3, 109.9927.300000°S 109.992000°E |
Sumbing | rétegvulkán | 3371 | 1730 | d. sz. 7,384°, k. h. 110,070°-7.384, 110.077.384000°S 110.070000°E |
Ungaran | rétegvulkán | 2050 | d. sz. 7,18°, k. h. 110,33°-7.18, 110.337.180000°S 110.330000°E | |
Telomoyo | rétegvulkán | 1894 | d. sz. 7,37°, k. h. 110,40°-7.37, 110.47.370000°S 110.400000°E | |
Merbabu | rétegvulkán | 3145 | 1797 | d. sz. 7,45°, k. h. 110,43°-7.45, 110.437.450000°S 110.430000°E |
Merapi | rétegvulkán | 2968 | 2010 okt.[2] | d. sz. 7,542°, k. h. 110,442°-7.542, 110.4427.542000°S 110.442000°E |
Muria | rétegvulkán | 1625 | 160 körül | d. sz. 6,62°, k. h. 110,88°-6.62, 110.886.620000°S 110.880000°E |
Lawu | rétegvulkán | 3265 | 1885 | d. sz. 7,625°, k. h. 111,192°-7.625, 111.1927.625000°S 111.192000°E |
Wilis | rétegvulkán | 2563 | d. sz. 7,808°, k. h. 111,758°-7.808, 111.7587.808000°S 111.758000°E | |
Kelud | rétegvulkán | 1731 | 2014 feb. | d. sz. 7,930°, k. h. 112,308°-7.93, 112.3087.930000°S 112.308000°E |
Kawi-Butak | rétegvulkán | 2651 | d. sz. 7,92°, k. h. 112,45°-7.92, 112.457.920000°S 112.450000°E | |
Arjuno-Welirang | rétegvulkán | 3339 | 1952 aug. | d. sz. 7,725°, k. h. 112,580°-7.725, 112.587.725000°S 112.580000°E |
Penanggungan | rétegvulkán | 1653 | d. sz. 7,62°, k. h. 112,63°-7.62, 112.637.620000°S 112.630000°E | |
Malang Plain | maar | 680 | d. sz. 8,02°, k. h. 112,68°-8.02, 112.688.020000°S 112.680000°E | |
Semeru | rétegvulkán | 3676 | 2021. január 16. | d. sz. 8,108°, k. h. 112,920°-8.108, 112.928.108000°S 112.920000°E |
Tengger | rétegvulkán | 2329 | 2004 jún. | d. sz. 7,942°, k. h. 112,950°-7.942, 112.957.942000°S 112.950000°E |
Lamongan | rétegvulkán | 1651 | 1898 | d. sz. 7,979°, k. h. 113,342°-7.979, 113.3427.979000°S 113.342000°E |
Lurus | komplex vulkán | 539 | d. sz. 7,73°, k. h. 113,58°-7.73, 113.587.730000°S 113.580000°E | |
Iyang-Argapura | komplex vulkán | 3088 | d. sz. 7,97°, k. h. 113,57°-7.97, 113.577.970000°S 113.570000°E | |
Raung | rétegvulkán | 3332 | 2002 jún. | d. sz. 8,125°, k. h. 114,042°-8.125, 114.0428.125000°S 114.042000°E |
Ijen | rétegvulkán | 2799 | 1999 jún. | d. sz. 8,058°, k. h. 114,242°-8.058, 114.2428.058000°S 114.242000°E |
Baluran | rétegvulkán | 1247 | d. sz. 7,85°, k. h. 114,37°-7.85, 114.377.850000°S 114.370000°E |
Földrajzi térkép
Lakosság
A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60%-a.
Jáva lakóinak kétharmada a jávai népcsoporthoz tartozik. A második legnagyobb etnikum a nyugaton élő szundanézeké. A sziget északkeleti partjain maduraiak (madurézek) is élnek, a délkeleti csücskében pedig balinézek. A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.
A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.
Nagyobb városai
- Jakarta – 11 millió lakos
- Surabaya – 2,5 millió lakos
- Bandung – 1,7 millió lakos
- Semarang – 1,3 millió lakos
- Bogor – 800 000 lakos
- Malang – 750 000 lakos
- Surakarta – 550 000 lakos
- Yogyakarta – 650 000 lakos
Jegyzetek
További információk
- Közép-Jáva
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap