Isim

Isim
Az Isim az Ob vízrendszerében
Közigazgatás
Országok	Kazahsztán, Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	2450 km
Forrásszint	560 m
Vízhozam	215 km-re a torkolattól: 56,3 m³/s
Vízgyűjtő terület	177 000 km²
Forrás	Szariarka, Kazahsztán
é. sz. 50° 38′ 05″, k. h. 73° 11′ 41″50.6346, 73.194650.634600°N 73.194600°E
Torkolat	Irtis
é. sz. 57° 41′ 53″, k. h. 71° 11′ 51″57.6981, 71.197557.698100°N 71.197500°E
Elhelyezkedése
Az Isim az Irtis folyórendszereben
A Wikimédia Commons tartalmaz Isim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Isim (oroszul: Ишим, kazakul: Есіл, Eszil) folyó Nyugat-Szibériában, Kazahsztán északi részén, valamint Oroszország Tyumenyi és kisebb részben Omszki területén. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, az Irtis leghosszabb, bal oldali mellékfolyója.

Földrajz

Hossza: 2450 km, vízgyűjtő területe: 177 000 km², vízhozama 215 km-re a torkolattól: 56,3 m3/sec.

A folyó a Szariarka északi részén, a Nyijaz-hegy oldalán, a Karagandi városától északra húzódó sztyeppövezetben ered. Kezdetben nyugat, északnyugat felé, többnyire szűk völgyben, sziklás partok között folyik. A kazah fővárost elhagyva völgye kiszélesedik. Gyerzsavin városnál éles kanyarral északi, északkeleti irányba fordul. Lejjebb a folyó kiér a Nyugat-szibériai-alföldre és a lapos Isim-sztyeppen halad, völgye szétterül, árterében egyre több a holtág. Alsó szakaszán apró tavakban bővelkedő, erősen mocsaras vidéken folyik, Uszty-Isimnél ömlik az Irtisbe.

A vízgyűjtő területen nincsenek magas hegyek, sok a lefolyástalan terület, a mellékfolyók nem bővizűek. A folyót főként (kb. 80%-ban) olvadékvizek táplálják. Tavaszi, május-júniusi árvize van, alsó szakaszán ilyenkor akár 15 km-re is megárad. Az 1990-es években rendszeresen nagy áradásokat jegyeztek fel, az Észak-Kazahsztáni területen 1994-ben az addigi legmagasabb, 11 m-es vízállást mértek. Novembertől április-májusig befagy. A torkolattól Vikulovo településig, majd a kazahsztáni Petropavl víztározójától fölfelé 270 km-en át hajózható.

Mellékfolyók, víztározók

• jobb oldalon a Koluton, a Zsabaj és az Akkanburluk
• bal oldalon a Terszakan

A folyón több víztározó épült, a legnagyobbak az Észak-Kazahsztáni területen Szergejevka mellett, a felső szakaszon Asztana mellett találhatók. A szergejevkai víztározó építése 1968-ban fejeződött be. Hossza 100 km, legnagyobb szélessége 7 km, legnagyobb mélysége 20 m, víztükrének területe 117 km².

Városok

Kazahsztánban:

• Asztana (korábbi nevei: Asztana, Akmola, Celinográd, Nurszultan), 844 930 fő (2014. okt 1.)^[1] +/-; Kazahsztán fővárosa, a folyó legnépesebb, gyorsan fejlődő városa
• Gyerzsavin (oroszul: Gyerzsavinszk), 13 300 fő (1998)
• Eszil (oroszul: Jeszil), 15 100 fő (1998)
• Petropavl (oroszul: Petropavlovszk), kb. 203 000 fő (1999); az Észak-Kazahsztáni terület közigazgatási központja, a kazah-orosz határhoz közel

Oroszországban:

• Isim, 65 500 fő (2005)
• Uszty-Isim

Jegyzetek

Források

• Leghosszabb és legnagyobb folyók Kazahsztánban. [2018. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
• A forrásvidék turisztikai szempontú leírása (orosz nyelven). [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 23.)