Ideiglenes Nemzeti Kormány

Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla kormánya
Magyarország kabinetje
Miklós Béla miniszterelnök
Megalakulása	1944. december 22.
Feloszlása	1945. november 15.
Időtartam	11 hónap
Adatok
Állam	Magyar Királyság
Államforma	alkotmányos monarchia
Ellenkormány	Szálasi-kormány
Az ellenkormány miniszterelnöke	Szálasi Ferenc (–1945. március 28.)
Nemzetvezető	Szálasi Ferenc (–1945. március 28.)
Államfő	Nemzeti Főtanács (1945. január 26.–)
Miniszterelnök	Dálnoki Miklós Béla
Miniszterek száma	13
Pártok	Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Polgári Demokrata Párt
Ellenzéki pártok	Nyilaskeresztes Párt Magyar Megújulás Pártja
Ellenzék vezére	Szálasi Ferenc (ellenkormány feje)
Előző kormány Következő kormány Szálasi-kormány Tildy-kormány

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között.

Története

Megalakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés felállítását követte. Az ideiglenes törvényhozó testület a háborús állapotok és a közigazgatás teljes összeomlása miatt nem szokásos választás útján jött létre, hanem az ország felszabadult területein részben spontán módon, részben a Vörös Hadsereg támogatásával vagy nyomására megalakuló, a helyi közigazgatást szinte mindenütt kezükbe vevő nemzeti bizottságok delegáltjaiból állt. Az ideiglenes kormányt azonban nem is ez a testület, hanem az általa megválasztott Politikai Bizottság választotta meg és alakította át később. A kormány összetételét valójában Moszkvában jóváhagyott pártközi megállapodással határozták meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban részt vevő pártok.

Összeállításánál döntő szempont volt, hogy megossza a Szálasi-kormány vezetése alatt a németek oldalán még harcoló magyar erőket, illetve elfogadható legyen a még német megszállás alatt álló magyar területek lakossága számára. Ennek érdekében a kormány vezetője és két minisztere lett három, a magyar hadsereg legmagasabb, vezérezredesi rendfokozatát viselő tábornoka, akik októberben engedelmeskedtek Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti felhívásának. Miklós Béla az 1. hadsereg parancsnoka, Vörös János a honvéd vezérkar főnöke, Faragho Gábor pedig a csendőrség és a rendőrség felügyelője volt és ő vezette az előzetes fegyverszüneti delegációt. Mindhárman nagy tekintéllyel rendelkeztek a magyar hadseregben, korábban többször kitüntették őket (Adolf Hitler is). A kormányban helyet kapott Teleki Pál volt miniszterelnök fia, Teleki Géza gróf is.

A miniszterelnök Miklós Béla vezérezredes lett, a később kulcsfontosságúnak bizonyuló belügyi tárcát a Nemzeti Parasztpárt kommunistákhoz is közel álló politikusa, Erdei Ferenc kapta, a földre áhítozó parasztok számára legfontosabb tárcát, a földművelésügyit pedig a kommunista Nagy Imre.

A kormány tagjai

A kormány fontosabb intézkedései

Az ideiglenes kormány kötötte meg 1945. január 20-án a fegyverszünetet a Szovjetunióval. Az egyezmény értelmében Magyarország hadat üzent Németországnak, és 300 millió dollár hadikárpótlás fizetésére kötelezték – kétharmadát a Szovjetuniónak és egyharmadát Jugoszláviának és Csehszlovákiának –, amit hat éven belül kellett megfizetni, főleg terményekben és árucikkekben. Előírta a fegyverszünet például 200 ezer óra leszállítását, amihez a svájci rugókat külföldről kellett beszerezni; valamint 52 mázsa cukorka átadását a Vörös Hadseregnek, ami a fegyverszünet értelmében ezeken felül bármit leszerelhetett és elszállíthatott az országból hadizsákmányként. A jóvátételt végül 1958-ra sikerült megfizetni, addig mintegy hatvanezer főnyi értékes munkaerőt kötött le ennek előteremtése.^[1]

Március 15-én a kormány kiadta a földreformra vonatkozó rendeletet a 100 holdnál nagyobb birtokok felosztásáról, amelynek alapján sok paraszt juthatott földhöz. A kommunisták a következő években gyakran hivatkoztak arra, hogy a földreformra kommunista miniszter, Nagy Imre vezetésével került sor.

Az ideiglenes kormány 1945 tavaszán a februárban „felszabadult” Budapestre költözött, majd ősszel előkészítette és lebonyolította a nemzetgyűlési választást. Megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakult az új kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével.

Jegyzetek

Források

• Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 
• Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története

További információk

• Szűcs László szerk.: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
• Szűcs László szerk.: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)