Heinlein István

Heinlein István
Született1874. január 19.[1]
Pozsony[1]
Elhunyt1945. február 23. (71 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • ókortörténész
Tisztségeegyetemi tanár (1915–1941)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-1-43)
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinlein István György Mária[2] (Pozsony, 1874. január 19. – Budapest, 1945. február 23.[3]) ókortörténész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1927).

Életpályája

Szülei: Heinlein István (1839–1886)[4] és Schiemer Zsuzsanna voltak. Tanulmányait Pozsonyban végezte el. 1897-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1905–1909 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának segédtisztje, 1909–1918 között könyvtártisztje volt. 1915–1918 között a budapesti tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli, 1918–1941 között nyilvános rendes tanára volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1931–1932 között az ELTE BTK dékánja volt. 1941-ben nyugalomba vonult.

Spárta és Athén történetével foglalkozott a perzsa háborúk korában. Az 1930-as, 1940-es években érdeklődése a római történet felé fordult. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-1-43).[5]

Művei

  • A Peisistratidák tyrannisa (Egyetemi doktori értekezés, Kecskemét, 1897)
  • Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez (Szombathely, 1899)
  • Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden (Szombathely, 1899)
  • Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
  • A marathoni csatáról (Történelmi Szemle, 1912)
  • Görög történeti problémák (Történelmi Szemle, 1913)
  • Miltiades pere (Történelmi Szemle, 1915)
  • Xerxes hadjáratáról (Történelmi Szemle, 1916)
  • Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény (Fejérpataky Emlékkönyv. Budapest, 1917)
  • Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. kötet (Történelmi Szemle, 1918–1920)
  • A néptribunság eredete és betöltése (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Budapest, 1925)
  • Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából (Egyet. Phil. Közlöny, 1939)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06182.htm, Heinlein István, 2017. október 9.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 138/1945. folyószám alatt.
  3. ↑ Gyászjelentése
  4. ↑ Édesapja gyászjelentése
  5. ↑ Nemzeti Örökség Intézete

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Névpont.hu
  • Múlt-kor.hu

További információk

  • Fischer Endre: Heinlein István (Századok, 1945–46)
  • Borzsák István: Heinlein István (Antik Tanulm. 1954. 1–3. füz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
Sablon:Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánjai
  • m
  • v
  • sz
Medveczky Frigyes (1900–01)  · Medveczky Frigyes (1901–02)  · Pauer Imre (1902–03)  · Ballagi Aladár (1903–04)  · Lóczy Lajos (1904–05)  · Pasteiner Gyula (1905–06)  · Hegedűs István (1906–07)  · Lánczy Gyula (1907–08)  · Asbóth Oszkár (1908–09)  · Szinnyei József (1909–10)  · Békefi Remig (1910–11)  · Beke Manó (1911–12)  · Fináczy Ernő (1912–13) Mágócsy-Dietz Sándor (1913–14)  · Alexander Bernát (1914–14)  · Petz Gedeon (1915–16)  · Kövesligethy Radó (1916–17)  · Goldziher Ignác (1917–18)  · Angyal Dávid (1918–19)  · Angyal Dávid (1919–20)  · Haraszti Gyula (1920–21)  · Siegescu Ferenc (1921–23)  · Siegescu József (1922–23)

 · Kuzsinszky Bálint (1923–24)  · Áldásy Antal (1924–25)  · Angol Arthur Battishill Yolland (1925–26)  · Domanovszky Sándor (1926–27)  · Méhelÿ Lajos (1927–28)  · Hekler Antal (1928–29)  · Mauritz Béla (1929–30)  · Papp Károly (1930–31)  · Heinlein István (1931–32)  · Németh Gyula (1932–33)  · Kornis Gyula (1933–34)  · Gombocz Zoltán (1934–35)  · Németh Gyula (1934–35)  · Melich János (1935–36)  · Rybár István (1936–37)  · Császár Elemér (1937–38)  · Eckhardt Sándor (1938–39)  · Szentpétery Imre (1939–40)  · Gerevich Tibor (1940–41)  · Zambra Alajos (1941–42)  · Szekfű Gyula (1942–43)  · Lukinich Imre (1943–44)  · Hajnal István (1944–47)  · Zsirai Miklós (1947–48)  · Tamás Lajos (1949–51)  · Bolgár Elek (1951–52)  · Bóka László (1952–53)

 · Bóka László (1953–55)  · Kardos Tibor (1955–56)  · I. Tóth Zoltán (1953–56)  · Kniezsa István (1953–56)  · Turóczi-Trostler József (1957–58)  · Kardos László (1958–59)  · Tálasi István (1959–63)  · Sinkovics István (1963–66)  · Elekes Lajos (1966–69)  · Székely György (1969–75)  · Szathmári István (1975–79)  · Diószegi István (1979–82)  · Pölöskei Ferenc (1982–90)  · Hunyady György (1990–92)  · Manherz Károly (1993–2000)  · Fodor Sándor (2000–01)  · Manherz Károly (2001–06)  · Dezső Tamás (2006–15)  · Borhy László (2015–17)  · Borsodi Csaba (2017–18)  · Sonkoly Gábor (2018–21)  · Bartus Dávid (2021–)
Nemzetközi katalógusok