Harapszilisz

Ebben a szócikkben a hettita nyelv hangzói az ÓKTCh. útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek.

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Harapszilisz
Született	i. e. 16. század Szugzijasz
Elhunyt	Szugzijasz
Házastársa	I. Hantilisz hettita király
Gyermekei	(...)-szaltasz Piszenisz
Szülei	Hasztajarasz Marattisz
Sablon • Wikidata • Segítség

Harapszilisz (ékírással 𒊩𒄩𒊏𒀊𒅆𒇷𒅖 vagy 𒊩𒄩𒊏𒀊𒊺𒇷𒅖 vagy 𒊩𒄩𒊏𒀊𒊺𒆠𒇷𒅖 ^fḫa-ra-ap-ši-li, ^dU ḫa-ra-ap-še-li, ^fḫa-ra-ap-še-ki(-li), Ḫarapšiliš, a név jelentése: ^URUḫarapša városból származó) a több azonos nevű hettita hercegnő közül az első ismert, ezért I. Harapszilisz néven is említik. Hasztajarasz hercegnő és Marattisz leánya, testvére Murszilisznak, a későbbi királynak (egyes vélemények szerint nem testvére, hanem Murszilisz és Kalisz leánya). Szugzijasz városában született, majd kalandos életét is ott fejezte be.

I. Hattuszilisz Harapsziliszt, az unokáját egy Hantilisz nevű, ismeretlen származású főemberhez adta feleségül, aki – feltehetőleg felesége segítségével – meggyilkolta Mursziliszt, és a helyére lépett a trónon. Hantilisz bizonytalan helyzetbe került a fővárosban, ezért feleségét a gyermekeivel Szugzijaszba küldte, ahol Harapszilisz hamarosan meghalt. Valószínűleg meggyilkolták.

(...)-szaltasz nevű leánya Cidantaszhoz ment feleségül, és az ő esetükben megismétlődött a történelem: Cidantasz és (...)-szaltasz együttes erővel meggyilkolták Harapszilisz és Hantilisz másik gyermekét, Piszeniszt, így Cidantasz került a trónra.

Ezekről az eseményekről a CTH#19 számú dokumentum, Telipinusz proklamációja számol be. „A Viharisten és Harapszilisz” (CTH#327) című mitikus elbeszélés is szólhat róla, bár ebből a szövegből nem derül ki, hogy a több azonos nevű királyné és hercegnő közül konkrétan melyikről van szó. Itt közelebbi meghatározás nélkül ^fḫa-ra-ap-ši-li[... szerepel.

Lásd még

• hettita királyok családfája
• hettita királynék listája

Források

• Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7 
• Richard H. Beal: Studies in Hittite History, University of Chicago
• Harry A. Hoffner: Hittite Studies, 2003. Eisenbrauns, USA.
• Patrick E. McGovern, Stuart James Fleming, Solomon H. Katz: The Origins and Ancient History of Wine, 2004. Routledge, Food & Nutrition in History & Anthropology Series, ISBN 978-9056995522
• in Dresdner Beiträge zur Hethitologie 29. Thomas Zehnder: Die Hethitischen Frauennamen (Katalog und Interpretation), Harrassowitz, 2010. ISBN 978-3-447-06139-1 146. old.
• Hittites.info
• Titus Texts: CTH327.1
• Titus Texts: CTH327.2
• Titus Texts: CTH327.3