Groznij
| Groznij (Грозный, Соьлжа-ГӀала) | |||
 | |||
| Városkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Polgármester | Hasz-Magomed Sahmomedovics Kadirov | ||
| Irányítószám | 364000–364099 | ||
| Körzethívószám | 8712 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 291 687 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Groznij Pozíció Oroszország térképén | |||
 é. sz. 43° 18′ 45″, k. h. 45° 41′ 55″43.3125, 45.69861111111143.312500°N 45.698611°EKoordináták: é. sz. 43° 18′ 45″, k. h. 45° 41′ 55″43.3125, 45.69861111111143.312500°N 45.698611°E | |||
| Groznij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Groznij témájú médiaállományokat. | |||
Groznij (orosz: Грозный; csecsen: Соьлжа-ГӀала) város az Oroszországi Föderáció délnyugati részén, a kaukázusi régióban; Csecsenföld fővárosa.
Nevének eredete
Orosz neve magyarul félelmetest, rettenetest jelent. Eredetileg egy erőd neve (Groznaja kreposzty) volt ez, amit az orosz gyarmatosítók építettek 1818-ban; az erőd neve szállt át 1870-ben a városra, az orosz nyelvben nőnemű erőd szó miatti végződés módosult a város szó nyelvtani neme miatt Groznijra.[2]
Történelem
A város fejlődése különösen a környékbeli olajkincs 1893. évi felfedezése után indult meg.
Az 1994–1995-ös grozniji csata során nagy része elpusztult, amikor az orosz csapatok behatoltak, hogy a kinyilvánított csecsen függetlenségnek véget vessenek.
Demográfia
A népesség alakulása 2017 és 2021 között
| Lakosok száma | 291 687 | 297 137 | 324 602 |
| 2017 | 2018 | 2021 |
Adatok: Wikidata
Etnikai megoszlás
| Év | népesség | csecsen | orosz | ukrán | ingus | örmény | zsidó | tatár |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1897 | 15.564 | 3,2% | 66,5% | 6,2% | 2,3% | 10,8% | ||
| 1926 | 172.448 | 2,0% | 70,2% | 8,0% | 6,0% | 2,9% | 3,3% | |
| 1939 | 172.448 | 14,0% | 71,0% | 2,3% | 4,6% | |||
| 1959 | 242.068 | 6,7% | 78,1% | 3,1% | 1,0% | 4,6% | ||
| 1970 | 341.259 | 17,4% | 67,1% | 2,5% | 3,5% | 3,9% | ||
| 1979 | 375.326 | 24,2% | 59,9% | 2,3% | 4,8% | 3,7% | ||
| 1989 | 399.688 | 30,5% | 52,9% | 2,4% | 5,4% | 3,6% | ||
| 2002 | 210.720 | 95,7% | 2,5% | 1,0% | ||||
| 2010 | 271.573 | 93,73% | 3,3% |
Gazdaság
A város egy jelentős olajkitermelő terület központja, amely megmagyarázza stratégiai fontosságát. Olajvezetéke a kaszpi-tengeri Mahacskala és a fekete-tengeri Tuapsze kikötőibe vezet. Egyéb iparága: vegyipar, textil- és élelmiszeripar.[3]
Híres emberek
- Itt született Vitalij Alekszandrovics Lopota (1950–) szovjet-orosz tudós, kutató.
- Itt született Ljudmila Ivanovna Turiscseva (1952–) négyszeres olimpiai-, sokszoros világ- és Európa-bajnok szovjet tornásznő.
- Itt született Havazsi Ahmatavics Hacihav (1977–) csecsen nemzetiségű belarusz amatőr ökölvívó.
- Itt született Julija Andrejevna Jefimova (1992–) olimpiai ezüst- és bronzérmes, ötszörös világ- és hétszeres Európa-bajnok orosz úszónő.
Jegyzetek
- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Grosny című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
 | Ez az orosz településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
