Gracza György : Életrajz, Főbb művei, Jegyzetek, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Gracza György

Gracza György

Született	1856. szeptember 12. Vehéc
Elhunyt	1908. május 14. (51 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró, író, történetíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Gracza György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12. – Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.

Életrajz

Hont vármegyei régi nemesi családból származott. Alsóbb iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Szatmáron és Debrecenben végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Már egyetemi évei alatt cikkei jelentek meg az Új Idők, a Független Polgár és a Családi Kör című lapokban. 1878-tól a Független Hírlap, 1882-től a függetlenségi szellemű Budapest című képes politikai lap munkatársa lett. 1884-től a Budapest felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. 1903-ban idegbetegsége miatt lemondott a lapnál betöltött tisztségéről.

Újságírói tevékenysége mellett regényeket és népszerűsítő történelmi munkákat is írt. Részt vett a Tolnai Világtörténete szerkesztésében és ő szerkesztette az 1886 és 1900 között megjelent Budapest nagy képes naptára és a Budapest kis képes naptára című kiadványokat. Follinus Emillel összegyűjtötte korának mulatságos anekdotáit és 1887-ben, majd az anyagot jelentősen bővítve 1902-ben könyv alakban kiadta. Legismertebb munkája Az 1848–49-iki Magyar Szabadságharcz Története, amely a korszak történetét nem eredeti dokumentumok kutatása alapján, felületesen tárgyalja.

„	A "történet a népek" oktatója, — úgy mondják. Legyen szabad remélnem, hogy igénytelen művem ez irányban is teszen valamicske szolgálatot. Talán erősíteni fogja a nagy idők nagy alakjai iránti kegyeletet, talán hozzájárul a szabadságszeretet és a nemzeti öntudat emeléséhez. Vajha úgy lenne' Isten áldása legyen a hazán. Budapest. 1894 deczember 1, Gracza György.	”
– Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története - Előszó (1894)^[1]

Írásaihoz gyakran használta a Jánki György, Tövis, Csipke-Rózsa és Tiborcz írói álneveket.

Főbb művei

A Corvinák (névtelenül, Budapest, 1875, német és magyar nyelven is)
A halál őrültjei (regény, Budapest, 1886)
A nevető Magyarország. A legújabb adomák egyetemes gyűjteménye (Follinus Emillel, Budapest, 1887; bővített kiadás: Budapest, 1901. I. kötet II. kötet)^[2] - MEK online változat
Kossuth Lajos élete és működése (Budapest, 1893)
1848 március 15. (Budapest, 1898)
Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története I–V. (Budapest, 1894–1898) ^[3]^[4]
Talpra magyar!… Az 1848-iki magyar szabadságharc története (Budapest, 1906, újabb kiadások: 1923, 1940)^[5] - MEK online változat

Jegyzetek

↑ Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 6.)
↑ Reprint kiadása: Pytheas Könyvmanufaktúra
↑ Reprint kiadás: Pallas-Antikvárium Kft. (1990-es évek)
↑ Históriaantik Kiadó (2015, nem díszkötésben)
↑ Reprint kiadás: Pytheas Könyvmanufaktúra

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1085. o. ISBN 963-547-414-8
Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913. 747. o.

További információk

Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 277. o.