Gombaszög

Gombaszög
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 15″, k. h. 20° 27′ 24″48.5707756, 20.456590148.570776°N 20.456590°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 15″, k. h. 20° 27′ 24″48.5707756, 20.456590148.570776°N 20.456590°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszög témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gombaszög (szlovákul: Gombasek) Szalóc településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 11 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

A középkori pálos kolostor romjai. A Szalóchoz közeli Sajó menti települést az Ákosok alapították. A területet már az 1243-as határjárás is nevezetes helyként említi. Neve legkorábban 1371-ben fordul elő, de valószínű, hogy a 14. század eleje táján a mellette fekvő rév védelmére telepítették. Egyike volt a német jog alapján alapított településeknek.

1371-ben a Csetnekyek megalapították az ottani pálos kolostort, majd azt követően az egész helység a pálosoké lett. 1555-ben Bebek György elfoglalta és a kolostort várrá alakíttatta. 1566-ban ezt a császári hadakat vezető Schwendi Lázár foglalta el és rövidesen a várral együtt a falut is elpusztították. Azóta puszta és a későbbiekben inkább az ott űzött ipari tevékenységéről vált ismertté.

Az 1700-as években a családjának nemességet szerző Hámos Pálnak volt ott és a szomszédos Szalóc faluban vasolvasztója. Egy ideig az Eszterházy és a Ragályi családok voltak a földesurai, majd a 19. századra már a gróf Andrássy család tulajdonába került, akik 1945-ig birtokolták. 1828-ban 5 házában 27 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Gombaszeg, puszta, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Végtelke és Szalócz közt; 38 kath., magyar lak., s egy vashámorral. Hajdan itt kolostor volt, melly későbben meg is erősítetett. F. u. h. Eszterházy."[1]

Területe 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott; 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Nevezetességei

  • A település nevezetes üdülőhely cseppkőbarlanggal. 1525 méter hosszú cseppkőbarlangját 1951-ben rozsnyói szlovák barlangászok egy csoportja fedezte fel. Jelenleg egy 285 méternyi szakasz látogatható. Egyedülálló szalmacseppkövei elérik a 3 méter hosszúságot is.
  • Gombaszögi Nyári Tábor.
  • Pálos kolostora a 14. században épült, a 17. században a császári sereg lerombolta. Romja a vidék egyik legjelentősebb kolostorának egyedüli látható emléke.
  • Későbarokk kúriája a 18. században kialakított jövedelmező uradalom központjaként szolgált. A romos állapota ellenére is szemrevaló, rokokó díszítések nyomait mutató épületben hosszú évtizedeken át a területen gazdálkodó helyi termelőszövetkezet irodái működtek. Megszűnése után mind a kúria, mind pedig a körülötte álló, figyelemre méltó régi gazdasági épületek megállíthatatlannak látszó gyors romlásnak indultak. Az épület jelenleg is szerepel a műemléki lajstromban és műemléki védettséget élvez. Díszes rokokó stílusú kovácsolt ablakrácsait ellopták a fosztogatók.
  • Az elképesztő állapotban lévő látnivalókat kínáló területen jelentős történelmi és építészeti emlékek pusztulnak. Az út túlsó oldalán pedig a megye utolsó vashámorának műemléki védettség alatt álló épülete viaskodik az enyészettel.
  • Kőfejtőjében számos emlős őslény jelentős leletét tártak fel, az 1930-as évektől kezdődően több ásatást is folytattak itt paleontológusok (pl.: Jaroslav Petrbok, Tasnádi Kubacska András, Kretzoi Miklós, Mottl Mária, Oldřich Fejfar stb.). Innen számoltak be először a Xenocyon lycaonoides és a Panthera gombaszogensis fajokról.[2]
  • A kolostor romjai
    A kolostor romjai

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • A gombaszögi cseppkőbarlang (szlovákul)
  • Alapinformációk Szalócról
  • Szalóc Szlovákia térképén Archiválva 2007. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Szalóc ismertetője
  • A Szabad Újság cikke a kolostorromról

Jegyzetek

  1. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  2. ↑ J. Wagner, M. Gasparik: Research history of Pleistocene faunas in Gombasek quarry (Slovakia), with comments to the type specimen and the type locality of Ursus deningeri gombaszogensis Kretzoi, 1938 (Fragmenta Palaeontologica Hungarica, Vol. 31, 2014, 125–143. o., doi:10.17111/FragmPalHung.2014.31.125)

Források

  • Tököly Gábor: Kastélyok, kúriák, udvarházak Gömörben I. Somorja: Méry Ratio. 2003

Irodalom

  • Gaľova, J. - Kalafutova, S. - Švaňa, K. - Balogh, S. - Petrejčikova, E. - Šlebodova, M. 2023: Stanovenie biologického profilu kostrových pozostatkov v Pavlínskom kláštore v Gombaseku. Česká antropologie 73/1, 9–14.