Finn márka

Finn márka (Suomen markka (finnül) finsk mark (svédül))
500 márka
ISO 4217 kód	FIM
Devizajel	mk
Ország	Finnország
Használat kezdete	1860.
Bevonás ideje	2001. december 31.
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
penni (p)	1/100
Érmék
Használatban	10, 50 penni , 1, 5, 10 mk
Bankjegyek
Használatban	10, 20, 50, 100, 500 mk
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete	1996. október 14.
Rögzített árfolyam kezdete	1998. december 31.
€-val helyettesítve (nem készpénz)	1999. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz)	2002. január 1.
Euró árfolyam	5,94573 FIM
Kibocsátó
Központi bank	Finn Bank Weboldala
Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.
A Wikimédia Commons tartalmaz Finn márka témájú médiaállományokat.

A finn márka (finnül: Suomen markka, svédül: finsk mark) Finnország pénzneme volt 1860-tól 1963-ig, amikor 1:100 arányban denominálták, és az új márka 1963-tól az euró 2002-es megjelenéséig forgalomban maradt. A pénznem szokásos jelölése a címlet után írt mk volt. Váltópénze a penni (1 márka = 100 penni). A bankjegyek és érmék feliratai finn és svéd nyelven is szerepeltek.

Érmék

^{[1][2][3][4][5][6][7][8][9][9][10][11][12][13][14][15][16]}

Képek		Érték		Paraméterek				Leírás		Verési év
Hátlap	Előlap	Névérték	Érték (€)	Átmérő	Vastagság	Tömeg	Összetétel	Perem	Előlap
		1 penni	€0,002	15,5 mm	1,11 mm	1,6 g	Réz	Sima	Szimbólum	1963-1969
				15,75 mm	1 mm	0,45 g	Alumínium			1969-1979
		5 penniä	€0,008	18,5 mm	1,36 mm	2,6 g	Réz			1963-1977
				18 mm	1,43 mm	0,8 g	Alumínium			1977-1990
		10 penniä	€0,017	20 mm	1,4 mm	3 g	Alumínium-bronz	Recés	Címeroroszlán	1963-1982
					1,57 mm	1 g	Alumínium	Sima		1983-1990
				16,3 mm	1 mm	1,8 g	Réz-nikkel		Gyöngyvirág	1990-2001
		20 penniä	€0,034	22 mm	1,75 mm	4,5 g	Alumínium-bronz	Recés	Címeroroszlán	1963-1990
		50 penniä	€0,084	25 mm	1,7 mm	5,5 g	Alumínium-bronz
				19,7 mm	1,57 mm	3,3 g	Réz-nikkel		Európai barna medve	1990-2001
		1 márka	€0,168	24 mm	1,7 mm	6,4 g	Billon (.350 ezüst)	Írásos	Címeroroszlán	1964-1968
					1,79 mm	6,1 g	Réz-nikkel			1969-1993
				22,25 mm	1,94 mm	5 g	Alumínium-bronz	Sima		1993-2001
		5 márka	€0,841	26,3 mm	2,05 mm	8 g		Írásos	Jégtörőhajó	1972-1978
				26,2 mm	2,1 mm					1979-1993
				24,5 mm	1,8 mm	5,5 g	Réz-alumínium-nikkel		Saimaai gyűrűs fóka	1992-2001
		10 márka	€1,682	27,25 mm	2 mm	8,8 g	Sárgaréz mag, réz-nikkel gyűrű	Sima	Siketfajd	1993-2001

Bankjegyek

A finn márka 1860 és 1963 között

A finn jegybank (Suomen Pankki) 1841-ben adta ki első rubel bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A Finn Nagyhercegség 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. Ezzel a ténnyel magyarázhatóak a korszak olyan furcsa névértékű bankói, mint a 12 márkás (=3 rubel, amely Oroszországban tradicionális címlet), vagy a 40 márkás (=10 rubel). A finn papírpénzeken az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratok voltak olvashatóak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát Gottlieb Eliel Saarinen tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsátották ki az első 5000 márkást Johan (Juhana) Vilhelm Snellman portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben jóval kisebb, 142 X 69 mm-es, modern szériát vezettek be, ezután ilyen méretű maradt az összes finn márka bankjegy egészen az euró bevezetéséig.^[17]

1963-as sorozat

1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsátásra. Az előző, 1955-ös szériájú, Tapio Wirkka tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén Juho Kusti Paasikivi (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952) finn köztársasági elnök, a százasén pedig Johan (Juhana) Vilhelm Snellman (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen Finnország címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnország címere mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.^[18]

Képek		Névérték	Méret	Leírás		Nyomtatási évek	Jegyzet
Előlap	Hátlap			Előlap	Hátlap
		1 márka	142 × 69 mm	Búzakalászok	Finnország címere	1963	[19]
		5 márka		Fenyőágak			[20]
		10 márka		Juho Kusti Paasikivi			[21]
						1980	[22]
		50 márka		Kaarlo Juho Ståhlberg		1963	[23]
						1977	[24]
		100 márka		Johan Vilhelm Snellman		1963	[25]
						1976	[26]
		500 márka		Urho Kekkonen	Finnország és kilenc történelmi tartomány címere	1975	[27]

1986-os sorozat

1986-ban teljesen új, Erik Bruun (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A 10, 20, 50 és a 100 márkáson szereplő személyek Finnország 1917 óta tartó függetlenségének, az 500 márkás az 1917 előtti orosz, illetve az 1000 márkás az 1809 előtti svéd fennhatóság időszakát idézte fel. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet 1993-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1991-ben biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. Az 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások hologrammal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második (1991-es) széria). Az eredetileg rejtett képes, bújtatott fémszálas 1993-as 20 márkás második, 1997-es (1993 Litt.A) kiadása szintén hologramot kapott, s színezése is egyszerűbb lett.^[28] Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsátáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat.^[17] Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára Mikael Agricola (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális.

Kép		Névérték	Értéke euróban	Szín	Leírás
Előlap	Hátlap				Előlap	Hátlap
		10 márka 10 markkaa	1,68 €	kék	Paavo Nurmi (1897–1973), olimpiai bajnok atléta	Olimpiai Stadion (Helsinki)
		20 márka 20 markkaa	3,36 €	kék	Väinö Linna (1920–1992), szerző és író	Tammerkoski
		50 márka 50 markkaa	8,41 €	barna	Alvar Aalto (1898–1976), építész	Finnlandia csarnok
		100 márka 100 markkaa	16,82 €	zöld	Jean Sibelius (1865–1957), zeneszerző	Hattyúk
		500 márka 500 markkaa	84,09 €	vörös	Elias Lönnrot (1802–1884), a Kalevala szerzője	Erdei túraútvonal
		1 000 márka 1 000 markkaa	168,19 €	kék/lila	Anders Chydenius (1729–1803), pap és államférfi	Kuninkaanportti kapuja a Suomenlinnaban

Érdekességek

A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok nemzetközi viszonylatban elképesztően magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsátási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.^[18]

Jegyzetek

További információk

• Finn bankjegyek Képei
• Finn érmék Képei