Dračevac

Dračevac
Látkép
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Poreč
Jogállás	falu
Polgármester	Edi Štifanić
Irányítószám	52440
Körzethívószám	(+385) 052
Népesség
Teljes népesség	167 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	87 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′ 17″, k. h. 13° 40′ 26″45.188, 13.67445.188000°N 13.674000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 17″, k. h. 13° 40′ 26″45.188, 13.67445.188000°N 13.674000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Dračevac (olaszul: Dracevazzo) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 9 km-re délkeletre Žbandaj és Fuškulin között fekszik.

Története

Területe már ősidők óta lakott, a tájból kiemelkedő kis magaslatokon egykor több erődített település (Malovar, Picugi, Montižana illír erődítményei) volt. A római területe korban Parentium városához tartozott. A korabeli források szerint Dračevac már a középkorban fallal védett lakott település volt, ahol a védelmet egy kisebb vár is erősítette. Lakosságát a gyakori háborúk és járványok alaposan megtizedelték. Pótlásukra a velencei hatóságok a török által veszélyeztetett területekről származó menekülteket telepítettek ide. Az első hat morláknak nevezett család 1573 és 1577 között érkezett. Az újonnan érkezettek nyomban hozzáláttak a környező elhagyatott földek megműveléséhez, melynek következtében a falu területe jelentősen növekedett. Megváltozott a korábbi gazdasági szerkezet is, hiszen az állatállománynak köszönhetően az állattartás egyenrangú lett a mezőgazdasággal, amely korábban a megélhetés egyedüli alapját képezte. A település vezetője a zsupán volt, aki az igazgatási és a bírói hatalmat is gyakorolta. A lakosság száma a következő évtizedekben tovább növekedett. 1622 után egy dögvészt követően még 19 család érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görögországi Kréta vidékeiről. A fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a település a 19. század végén és a 20. század elején sokat fejlődött.

A falunak 1857-ben 108, 1910-ben 274 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 166 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Nevezetességei

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt temploma eredetileg a 15. században épült. 1966-ban renoválták.

Lakosság

További információk

• Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
• Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
• Dračevac az Istrapédián (horvátul)
• Dračevac az Istarska enciklopédián (horvátul)
• Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)

Jegyzetek