Dolly Parton

Dolly Parton
Életrajzi adatok
Születési név	Dolly Rebecca Parton
Született	1946. január 19. (78 éves) Sevierville, Tennessee
Házastársa	Carl Thomas Dean (1966. május 30. – , Ringgold)
Szülei	Avie Lee Parton Robert Lee Parton
Pályafutás
Műfajok	Country, pop, gospel
Aktív évek	1956–
Hangszer	vokál, gitár, zongora, bendzsó
Hang	szoprán
Díjak	11 Grammy-díj
Tevékenység	énekes, dalszerző, zenész, producer, színésznő, író
Kiadók	Goldband, Mercury, Monument, RCA, Warner Bros., Columbia, Rising Tide, Decca, Sugar Hill
IPI-névazonosító	00023550710
Dolly Parton aláírása
Dolly Parton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolly Parton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dolly Rebecca Parton (Sevierville, Tennessee, 1946. január 19. –) Primetime Emmy-, valamint többszörös Grammy-díjas amerikai country- és popénekesnő, dalszerző, színésznő, író és filantróp személyiség. A countryzene királynőjeként tartják számon.

Évtizedeken át tartó pályafutása során a countryzene egyik legsikeresebb előadójává és az Egyesült Államok egyik leginkább tisztelt női előadóművészévé vált.^[1]

Dolly összesen tizenegy Grammy-díjat, két Oscar-díj jelölést, tíz Country Music Association Awards-öt, hét Academy of Country Music Awards-öt és három American Music Awards-díjat és elismerést gyűjtött be. Ötvennégy Grammy-jelölésével pedig Bruce Springsteen mellett ő a tizedik legtöbbször jelölt ember erre a díjra.^[2] Huszonöt slágerlista-vezető dalának, és rekordmennyiségű negyvenkettő Top 10-es albumának köszönhetően a „Countryzene Királynője”-ként is nevezik.^[3] Ő az egyetlen előadó, aki az utóbbi négy évtized mindegyikében rendelkezett listavezető dallal.^[4]

Élete

Az amerikai Tennessee államban, Sevierville-ben született egy szegény család tizenkettő gyermeke egyikeként. Gyermekkoráról a Coat of Many Colors című dalában énekel.

Nagy hatással voltak rá gyermekkori templomi élményei. Nagyapja a pünkösdi mozgalom egyik képviselője volt.^[5] Koncertjei során ma is gyakran énekel spirituális dalokat.

1966-ban ment feleségül Carl Thomas Dean-hez. Férje kerüli a nyilvánosságot, és csak ritkán kíséri el feleségét a fellépéseire. Parton állítása szerint férje egyetlenegyszer látta őt fellépni. Bár saját gyerekük nincs, Parton testvéreinek gyerekeire gyakran vigyáztak.

Parton Miley Cyrus színésznő és énekesnő keresztanyja. [1]

Énekesként

Parton már gyerekként gyakran fellépett helyi rádiók műsoraiban. Tizenhárom éves korában fellépett egy Nashville-i rádióműsorban. Itt találkozott először Johnny Cashsel, aki bátorította őt.^[6] A középiskola elvégzése után Nashville-be költözött és a Monument Records-hoz szerződött le. Először zeneszerzőként ért el sikereket: Bill Philips és Skeeter Davis számára írt egy-egy dalt nagybátyjával közösen, melyek a countryzenei slágerlistán az első tízbe kerültek. Ezután lehetőséget kapott, hogy saját dalt adjon ki: a Dumb Blonde és a Something Fishy első önálló albumának előfutárai voltak.

1967-ben Porter Wagoner meghívta őt televíziós műsorába, egy hetente jelentkező countryzenei programba. Később leszerződtette saját kiadójához, az RCA-hez. Itt kiadott első dala, a Just Because I'm a Woman a tizenhetedik helyig jutott a countryzenei listán. Sikeresebb volt Wagonerrel duettben, 1968-ban a Countryzenei Díjátadón az év együttesének választották őket. Ám szólódalai továbbra sem hozták meg a sikert.

1970-ben Wagoner elénekeltette vele a Mule Skinner Blues-t, egy hagyományos country-dal feldolgozását, mely a harmadik helyig jutott. Ezt követte első listavezető dala, a Joshua, majd további sikeres dalok. Az igazi áttörést az 1974-ben kiadott Jolene című dal hozta meg számára. Ezután úgy döntött, hogy kilép Wagoner műsorából, hogy a szólókarrierjére koncentrálhasson. Ekkor írta meg az I Will Always Love You című dalt, melyben Wagonernek ad hálát. A dal listavezető lett, és Elvis Presley is szerette volna feldolgozni. Partont érdekelte a lehetőség, de Presley menedzsere, Colonel Tom Parker a dalszerzői jogok átadását kérte, amelybe Parton végül nem ment bele.^[7]

1974 és 1980 között szinte minden dala az első tízbe került a countryzenei slágerlistán, és nyolc listavezető dala is volt. 1976-ban önálló televíziós műsort indított, és 1977-ben már ő volt a producere a lemezeinek, mely nagyobb alkotói szabadságot tett lehetővé számára. 1977-es Here You Come Again című albuma volt az első, mely átlépte az egymillió eladott lemezt, és az azonos című kislemeze volt az első, mely a Billboard Hot 100 popzenei slágerlistán is az első tízbe került. Ezt követően több dala a countryzenei slágerlista mellett a popzeneire is feljutott. 1978-ban nyerte első Grammy-díját, legjobb countryénekes kategóriában.

1980-ban minden addiginál nagyobb sikereket ért el. Első filmjének, a Kilenctől ötignek azonos címmel írt betétdala a Billboard Hot 100-on a csúcsig jutott. (Parton egyetlen szólódala, melynek ez sikerült.) A dal emellett Golden Globe és Oscar-díj jelölést is hozott számára. 1983-ban ismét a Hot 100 élére került, ekkor a Kenny Rogersszel közösen előadott Islands in the Stream című dalnak köszönhetően. A sikerek ellenére az RCA Records nem hosszabbított vele szerződést, így 1987-ben átigazolt a Columbia Recordshoz. Már itt jelentette meg Trio című albumát, melyet két másik country-énekesnővel, Linda Ronstadttel és Emmylou Harrisszel közösen készített. Az album egy Grammy-díjat (Legjobb country együttes), illetve egy jelölést (Az év albuma) hozott a trió számára. Új szólóalbuma, mellyel ismét megpróbált a popzenében sikert aratni, a vártnál gyengébb eredményeket ért el, ezután úgy döntött, hogy visszatér gyökereihez, a countryzenéhez. A következő lemezéről két dal is listavezető volt a countryzenei slágerlistán.

1992-ben Whitney Houston feldolgozta 1974-es I Will Always Love You című dalát, az egész világon óriási sikert aratva. A következő évben James Ingrammal adta elő a The Day I Fall In Love című dalt, mely a Beethoven 2. filmzenéje volt, és Oscar-díjra is jelölték. Parton és Ingram a díjátadó ceremónián is előadták a dalt. 1994-ben a Trióhoz hasonló albumot adott ki, ezúttal két másik country énekesnővel, Loretta Lynn-nel és Tammy Wynette-tel közösen,^[8] majd ezt követte 1999-ben egy újabb trió album, ekkor 1987-es partnereivel, mely elnyerte a legjobb country együttesnek járó Grammy-díjat. Ugyanebben az évben bekerült a Countryzenei Hírességek Csarnokába.^[8]

Az ezredforduló után a countryzenéhez közel álló bluegrass-albumokat adott ki. 1999-es The Grass Is Blue című albumáért elnyerte a legjobb bluegrass albumnak járó Grammy-díjat, míg 2001-es albumáért a legjobb countryénekes kategóriában nyerte el a díjat. 2005-ös albumán olyan híres dalok feldolgozását énekli, mint John Lennon Imagine című dala. Ugyanebben az évben kapta második Oscar-díj jelölését Travellin' Thru című daláért, melyet a Transamerica című filmhez írt.

2007-ben hozta létre saját kiadóját Dolly Records néven. Backwoods Barbie című albuma második helyig jutott a countryzenei listán, illetve a tizenhetedik helyen debütált a Billboard 200 listán, mely pályafutása legjobb eredménye.^[9] 2009-ben kiadott egy 4 CD-t tartalmazó kiadványt, mely kilencvenkilenc dalt tartalmaz, egész pályafutását összefoglalva.^[10]

Dalszerzőként

Parton nemcsak énekesként, hanem dalszerzőként is sok sikert aratott. Egy 2009-es interjúban állítása szerint hétéves kora óta több, mint háromezer dalt írt eddig, és minden nap ír valamit, legyen az egy új dal vagy csak egy ötlet.^[11] 2001-ben bekerült az amerikai dalszerzői Hírességek Csarnokába.^[12] Parton dalait számos filmben felhasználták.

1980-ban első alkalommal kapott filmszerepet a Kilenctől ötig című filmben. Az általa írt és előadott betétdalt Golden Globe-ra és Oscar-díjra is jelölték. Második filmjének szintén ő írta a betétdalát: az I Will Always Love You című dalt később számos énekes feldolgozta. Whitney Houston 1992-es változata minden idők legnagyobb példányszámban eladott női kislemeze lett, tizenkét millió eladott példánnyal.

2005-ben megírta a Transamerica című film egyik betétdalát, a Travellin' Thru-t, melyet Golden Globe-ra és Oscar-díjra is jelöltek a legjobb eredeti dal kategóriában. Az Oscar-ceremónián a dalt élőben is előadta.

2008-ban Kilenctől ötig című filmjéből musicalt készítettek, melynek ő volt a zeneszerzője.

Színésznőként

A '70-es években Parton televíziós szereplésekkel próbálta szélesíteni a közönségét. Első próbálkozása az 1976-ban elindult Dolly! című műsor volt. Bár nagy volt a nézettsége, csak egy évig futott, miután Parton maga kérte a műsor befejezését. 1987-ben ismét indított egy tévéműsort Dolly címmel, de az is csak egy évig tartott.

Első filmszerepét 1980-ban kapta, amikor a Kilenctől ötig című filmben Jane Fonda oldalán szerepelhetett. Alakítását két Golden Globe-jelöléssel jutalmazták. Emellett ő írta és adta elő a film azonos című betétdalát. A dalt Golden Globe-ra és Oscar-díjra jelölték, illetve két Grammy-díjat is nyert, és a Billboard Hot 100 lista első helyéig jutott.

Második filmje, A legjobb bordélyház Texasban egy újabb Golden Globe-jelölést hozott számára. Az 1984-es Énekes izompacsirta című filmben Sylvester Stallone partnere volt. 1989-ben az Acélmagnóliákban olyan színésznőkkel alkotott csapatot, mint Julia Roberts, Daryl Hannah, Sally Field, Shirley MacLaine és Olympia Dukakis. Utolsó főszerepét az 1992-es Egyenes beszéd című filmben játszotta James Woods oldalán.

Parton önmagát alakította az 1993-as Beverly Hill-dili és a 2005-ös Beépített szépség 2. – Csábítunk és védünk című filmben. Majd a Hannah Montanában Miley nagynénjét alakította Miley Cyrus és Boby Ray Cyrus mellett.

2012-ben szerepelt az Örömzene című filmben G.G. Sparrow alakítójaként.^[13]

Filantrópként

A '80-as évektől Parton sok jótékony célt támogatott. 1986-ban alapította Dollywood nevű vidámparkját szülővárosa közelében. A létesítményen belül színház, étterem és aquapark is található. A Dollywood évente hárommillió látogatót vonz.^[14]

1996-ban létrehozta a Dollywood Alapítványt. A program keretében minden hónapban ingyen könyveket biztosítanak a gyermekeknek ötéves korukig. Évente körülbelül két és fél millió könyvet osztanak szét. 2006-ban kiadott egy szakácskönyvet Dolly's Dixie Fixin's: Love, Laughter and Lots of Good Food címmel, melynek bevételeit az alapítvány támogatására fordította.^[15][16]

2006-ban ötszázezer amerikai dollárt ajánlott fel egy szülővárosában épülő kórház javára, és jótékonysági koncertet adott, melynek bevételét szintén az építkezés támogatására fordította.^[17]

Díjak és elismerések

Parton évtizedeken át tartó pályafutása során számos díjban és elismerésben részesült. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége huszonöt kislemezét vagy albumát nyilvánította arany-, platina- vagy többszörös platinalemezzé. Huszonhat dala volt listavezető az amerikai Billboard countryzenei slágerlistáján, és összesen száztíz dala került fel a listára. Albumai közül negyvenkettő jutott az első tíz közé a countryzenei albumeladási listán. Kiadványait világszerte már több, mint százmillió példányban adták el.^[18]

Hét Grammy-díjat nyert, és összesen negyvenöt alkalommal jelölték erre a díjra.^[19][20] Az Amerikai Zenei Díjátadókon tizennyolc jelöléséből hármat váltotta díjra, míg a Countryzenei Díjátadókon tíz díjban, és negyvenkettő jelölésben részesült. Dalszerzőként két ízben jelölték Oscar-díjra: 1981-ben és 2005-ben. Színésznőként három Golden Globe- és egy Tony-díj jelölésben részesült.

1984-ben kapott egy csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán. Szülővárosában, Sevierville-ben egy bronzszobrot állítottak tiszteletére. Parton e szobrot nevezte a legnagyobb elismerésnek. 1999-ben megkapta a countryzene legnagyobb elismerését, amikor bekerült a countryzenei Hírességek Csarnokába. 2001-ben az amerikai dalszerzői Hírességek Csarnokába is bekerült.

2003-ban egy tribute-albumot adtak ki a tiszteletére. A Just Because I’m a Woman: Songs of Dolly Parton című albumon olyan művészek énekelték dalait, mint Norah Jones, Shania Twain és Sinéad O’Connor.

2004-ben az amerikai Kongresszusi Könyvtár kitüntetését vehette át, hozzájárulásáért az amerikai kulturális örökséghez.^[21] A következő évben átvehette a National Medal of Arts nevű legmagasabb állami művészeti díjat. 2006-ban a Kennedy Center Honors díjazottja volt életműve elismeréseként.

Diszkográfia

Bővebben: Dolly Parton-diszkográfia

Stúdióalbumok

2009: Sha-Kon-O-Hey! Land of Blue Smoke 2008: Backwoods Barbie 2005: Those Were the Days 2003: For God and Country 2002: Halos & Horns 2001: Little Sparrow 1999: The Grass Is Blue 1998: Hungry Again 1996: Treasures 1996: Something Special 1993: Slow Dancing with the Moon 1991: Eagle When She Flies 1989: White Limozeen 1987: Rainbow

1985: Real Love 1984: The Great Pretender 1983: Burlap & Satin 1982: Heartbreak Express 1980: 9 to 5 and Odd Jobs 1980: Dolly, Dolly, Dolly 1979: Great Balls of Fire 1978: Heartbreaker 1977: Here You Come Again 1977: New Harvest... First Gathering 1976: All I Can Do 1975: Dolly: The Seeker/We Used To 1975: The Bargain Store 1974: Love Is Like a Butterfly

1974: Jolene 1973: Bubbling Over 1973: My Tennessee Mountain Home 1972: My Favorite Songwriter: Porter Wagoner 1972: Touch Your Woman 1971: Coat of Many Colors 1971: Golden Streets of Glory 1971: Joshua 1970: The Fairest of Them All 1969: My Blue Ridge Mountain Boy 1969: In the Good Old Days (When Times Were Bad) 1968: Just Because I'm a Woman 1967: Hello, I'm Dolly

Filmográfia

Filmek

Év	Magyar cím	Eredeti cím	Szerep	Magyar hang
2020	Dolly Parton: Karácsony a kisváros terén	Dolly Parton's Christmas on the Square	Angyal
2020		Dolly Parton: Here I Am	önmaga
2019		Christmas at Dollywood	önmaga
2016		Dolly Parton's Christmas of Many Colors: Circle of Love	önmaga
2015		Dolly Parton's Coat of Many Colors	önmaga
2013		A Country Christmas Story	önmaga
2012		Hollywood to Dollywood	önmaga
2012	Örömzene	Joyful Noise	G.G. Sparrow
2011		The Year Dolly Parton Was My Mom	önmaga (hang)
2011	Gnómeó és Júlia	Gnomeo & Juliet	Dolly Gnome (hang)	Sáfár Anikó
2005	Beépített szépség 2. – Csábítunk és védünk	Miss Congeniality 2: Armed and Fabulous	önmaga	Kiss Erika
2002	Lökött ügynök	Frank McKlusky, C.I.	Edith McKlusky
1999		Blue Valley Songbird	Leanna Taylor
1999		Jackie's Back	önmaga
1997		Get to the Heart: The Barbara Mandrell Story	önmaga
1996	Próbaidős angyalka	Unlikely Angel	Ruby Diamond	Kovács Nóra
1995		Naomi & Wynonna: Love Can Build a Bridge	önmaga
1995		Big Dreams and Broken Hearts: The Dottie West Story	önmaga
1993	Beverly Hill-dili	The Beverly Hillbillies	önmaga	Zsolnai Júlia
1992	Egyenes beszéd	Straight Talk	Shirlee Kenyon	Kiss Erika
1991		Wild Texas Wind	Thiola "Big T" Rayfield
1989	Acélmagnóliák	Steel Magnolias	Truvy Jones	Hernádi Judit
1986		A Smoky Mountain Christmas	Lorna Davis
1984	Énekes izompacsirta	Rhinestone	Jake Farris	Murányi Tünde
1982	A legjobb bordélyház Texasban	The Best Little Whorehouse in Texas	Mona Stangley
1980	Kilenctől ötig	9 to 5	Doralee Rhodes	Földessy Margit

Televíziós szerepek

Év	Magyar cím	Eredeti cím	Szerep	Megjegyzések
2020		A Holly Dolly Christmas	önmaga	különkiadás
2020		CMT Giants: Kenny Rogers	önmaga	műsorvezető
2019	Dolly Parton: A szív húrjai	Dolly Parton's Heartstrings	önmaga	főszereplő magyar hangja Kiss Erika
2019		Country Music	önmaga	főszereplő
2018		Dolly & Friends: The Making of a Soundtrack	önmaga	különkiadás
2012		The Bachelorette	önmaga	3 epizód
2011		Strictly Come Dancing	önmaga	énekes
2009	Anya, apa és 17 gyerek	17 Kids and Counting	önmaga	2 epizód
2006–2007, 2010	Hannah Montana	Hannah Montana	Dolly Poppins	3 epizód magyar hangja Kiss Erika
2005		Reba	Dolly Majors	1 epizód
2000		Bette	önmaga	1 epizód
1999	A Simpson család	The Simpsons	önmaga (hang)	1 epizód
1997	A varázslatos iskolabusz	The Magic School Bus	Katrina Eloise "Murph" Murphy (hang)	1 epizód
1991		Babes	önmaga	1 epizód
1990		Designing Women	önmaga	2 epizód
1989		Kenny, Dolly and Willie: Something Inside So Strong	önmaga	különkiadás
1987–1988		Dolly	önmaga	főszereplő
1985		The Winning Hand	önmaga	különkiadás
1985		Kenny Rogers and Dolly Parton Together	önmaga	különkiadás
1984		Kenny & Dolly: A Christmas to Remember	önmaga	különkiadás
1984–2017		Today	önmaga	20 epizód
1983	Alvin és a mókusok	Alvin and the Chipmunks	önmaga (hang)	1 epizód
1981		Lily: Sold Out	önmaga	különkiadás
1979		Dolly and Carol in Nashville	önmaga	különkiadás
1978		50 Years of Country Music	önmaga	különkiadás
1978		Cher... Special	önmaga	különkiadás
1977	19. Grammy-gála	The 19th Annual Grammy Awards	önmaga	műsorvezető
1977		The 4th Annual American Music Awards	önmaga	szereplő
1976		10th Annual Country Music Association Awards	önmaga	szereplő
1976, 1978		The Hollywood Squares	önmaga	6 epizód
1976		The Mac Davis Show	önmaga	1 epizód
1976		Sing Country 1976	önmaga	különkiadás
1976		Festival of Entertainment	önmaga	különkiadás
1976–1977		Dolly!	önmaga	főszereplő
1975		Candid Camera	önmaga	2 epizód
1975		9th Annual Country Music Association Awards	önmaga	szereplő
1975		Sing Country 1975	önmaga	különkiadás
1975		In Concert	önmaga	1 epizód
1974		8th Annual Country Music Association Awards	önmaga	szereplő
1973		Burt Reynolds' Late Show	önmaga	különkiadás
1973		RCA's Opening Night	önmaga	különkiadás
1973		The Rowan and Martin Special	önmaga	különkiadás
1970, 1974, 1977		The Mike Douglas Show!	önmaga	7 epizód
1970, 1972, 1975		Hee Haw	önmaga	3 epizód
1969		An Old-Time Country Christmas	önmaga	különkiadás
1968–1970		The Kraft Music Hall	önmaga	3 epizód
1967–1974		The Porter Wagoner Show	önmaga	218 epizód
1956–1964		Cas Walker Farm and Home Hour	önmaga	főszereplő

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dolly Parton című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Hivatalos oldal
• Dolly Parton a Facebookon
• Dolly Parton a PORT.hu-n (magyarul)
• Dolly Parton az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Dolly Parton az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Dolly Parton a Rotten Tomatoeson (angolul)

További információk

• Hivatalos oldal
• A Dollywood vidámpark hivatalos oldala