Bogyán

Bogyán (Бођани / Bođani)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Bács
Rang	falu
Irányítószám	21427
Körzethívószám	+381 21
Népesség
Teljes népesség	1113 fő (2002)
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Terület	53,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 21″, k. h. 19° 06′ 18″45.389166666667, 19.10545.389167°N 19.105000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 21″, k. h. 19° 06′ 18″45.389166666667, 19.10545.389167°N 19.105000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyán témájú médiaállományokat.

Bogyán (szerbül Бођани / Bođani, horvátul Bođani, németül Bogjani) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése

Bácstól nyugatra, a Duna közelében, Vajszka és Palona közt fekvő település.

Története

Bogyán már az Árpád-korban, a Mohácsi vész előtt is fennállt.

1338-1342. között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Boian néven, legközelebb pedig 1543-ban az úrbéri összeírásban volt nyoma, ekkor Bogyán néven írták nevét.

1554-ben a török defterek említették a zombori nahijében, ahol Bogyan vagy Budinovce kettő, 1590-ben pedig nyolc adózó házzal szerepelt.

1691-ben a bácsi prépostság tizedjegyzékében, Bács vármegye adójegyzékében volt említve Bogyán falu.

1759-ben királyi adományként kapta a falut Putnik Mózes bácsi szerb püspök.

Az 1768. évi kamarai mappa adatai szerint kis falu, 43 görögkeleti szerb családdal, és Sotrok, Vajsz és Borovo nevű halászóhelyekkel.

Bogyánhoz tartozott a kalugyerek szerb kolostora is, mely Vajszka és Bogyán közt félúton állt. A kolostor a hagyományok szerint még a 15. században épült. A zárdában, a templom szentélyében becses képeket őriztek: A tizenkét apostol-t és fölöttük Krisztus születése címmel. A másik oldalon Mindenszentek, Szűz Mária az angyalok között, Isten a föld fölött. A szentély előtt a kupolában: Krisztus keresztre feszítése, Az úrvacsora, A lábmosás, Júdás csókja, Krisztus a Pilátus előtt és más bibliai tárgyú képek.

1799-től Bogyán a Gromon családé volt.

A falunak 1856-ban épült meg kis temploma a katolikusok számára, melyet Szent Illés tiszteletére szenteltek fel.

1876-ban a községben nagy árvíz pusztított, amely sok házat romba döntött.

1898-ban birtokosok voltak itt, gróf Hunyady Imre, a kincstár, és a zárda.

Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Bogyánban 157 házban 854 lakos élt, melyből 56 magyar, 77 német, 313 szerb, 407 sokác volt, ebből 504 római katolikus, 350 görögkeleti ortodox, 6 izraelita. A község határa ekkor 9229 kataszteri hold volt.

Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Emilné és a királyi kincstár birtoka volt.

Régi helynevei, dűlőnevei közül a 20. század elején még ismert volt Fehértemplom (Bela Crkva), Pokol (Pako) és Kulcs (Klucs) neve.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

Látnivalók

• Szent Illés római katolikus templom: 1936-ban a vajszkai plébánia területéről önálló vikariánus alakult, mely eddig Palonához tartozott. Mint plébániát, még jóval a török idők előtt, 1338-ban említették. Önálló plébániává 1956. január 1-jétől vált. A templomot 1855-ben emelték, névadója Szent Illés próféta. A templom méretei: hossza 15 m, szélessége 6,5 m, a torony magassága 20 m. Három harangja közül a legnagyobb 200 kg, a legkisebb 86 kg. Az anyakönyvet 1936 óta vezetik.

• A bogyáni ortodox kolostor(wd) 2019 óta a Bács kultúrtáj helyszín részeként a világörökség javaslati listáján szerepel.^[4]

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye

További információk

• Bogyán története