Bakovac Kosinjski

Bakovac Kosinjski

Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Perušić
Jogállás	falu
Irányítószám	53203
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	69 fő (2021. aug. 31.)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	504 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 44° 42′ 40″, k. h. 15° 12′ 32″44.711, 15.20944.711000°N 15.209000°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 40″, k. h. 15° 12′ 32″44.711, 15.20944.711000°N 15.209000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakovac Kosinjski témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakovac Kosinjski falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.

Fekvése

Otocsántól légvonalban 18 km-re közúton 38 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15 km-re közúton 20 km-re északnyugatra az Északi-Velebit hosszan elnyúló kelet-nyugati irányú völgyében fekszik.

Története

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt igazolja az a római kori latin nyelvű feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Bakovac területén a középkorban is falu állt, amely egy bužanai nemesi család a Ljupčoćok birtoka volt. Középkori templomának romjain építették fel mai kápolnáját. A templom egykori jelentőségét mutatja, hogy a Frangepán család egyik tagjának a temetkezőhelye volt. 1522-ben Hasszán mosztári pasa támadása során a közeli Koszinj vára is súlyos károkat szenvedett. Megkezdődött a horvát lakosság menekülése a Magyar Királyság biztonságosabb területeire. A következő három évben a terület lényegében lakatlanná vált. 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került. 1689-ben a terület felszabadult a pogány uralma alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. A falunak 1857-ben 659, 1910-ben 1308 lakosa volt. A trianoni békediktátum előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 122 lakosa volt, akik főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.

Nevezetességei

Középkori templomának romjain három glagolita feliratos kőtáblát és a Frangepán család egyik tagjának sírkőlapját találták meg. Szent Vid tiszteletére szentelt kápolnájának^[2] homlokzatán rusztikus kivitelezésű lunetta látható, ide van befalazva az egyik régi feliratos kőtábla és a régi templomból 1517-ből származó Frangepán-címeres sírkőlap, utóbbi fordítva van befalazva. Egy másik feliratos tábla a hajó déli főfalába van befalazva.
Bakovac felett az erdőben a Begovača forrásnál található a 4. századi a római kori latin feliratos kő, amely az Ortoplin és Parentin nemesi birtokok közötti határt jelöli. Feliratának szövege: "EX CONVENTIONE FINIS INTER ORTHOPLINOS ET PARENTINOS ADITUS AD AQUAM VIVAM ORTHOPLINIS D PASSUS LATUS"

Lakosság

Lakosság változása^[3]^[4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
659	0	0	1.015	1.163	1.308	1.058	996	1.064	935	813	697	472	372	187	122

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-325.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf