Bírószék
| Bírószék (Sodišinci) | |
 | |
| A falu melletti Keresztelő Szent János-kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Franc Horvat |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 214 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 2,88 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 19″, k. h. 16° 02′ 56″46.671944, 16.04888946.671944°N 16.048889°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 19″, k. h. 16° 02′ 56″46.671944, 16.04888946.671944°N 16.048889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bírószék témájú médiaállományokat. | |
Bírószék (1887-ig Szodesincz, szlovénül: Sodišinci, vendül régen Sudešinci, németül: Sodersdorf, vagy Sodiftza) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése
Muraszombattól 4 km-re északnyugatra a Mokos-patak partján közvetlenül a stájer határ mellett fekszik.
Története
1365-ben említik először, amikor Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zudysinch in districtu Beelmura" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai váruradalom belmurai kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett.
Vályi András szerint "SZODESNICZ. Horvát falu Vas Várm. földes Urai Gróf Batthyáni, és Gróf Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Tisinának szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, és termékeny, legelője, fája, szőleje is van."[3]
Fényes Elek szerint "Szodesincz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 121 kath., 51 evang. lak. Ut. post. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Birószék vend falu a stájer határszélen. Van 43 háza és 260 r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája Ferenczfalva, távirója Muraszombat."[5]
1837-ben 123 katolikus és 83 evangélikus. Eredetileg "Szodesincz", vagy "Szudesinc" néven szerepelt a térképeken, majd Bírószékre magyarosították nevét, a vend "sodnik" ugyanis bírót jelent. Része volt a történelmi Tótsági járásnak. 1910-ben 261, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Bírószék ma is síkvidéki, többutcás elágazó ún. „útifalu.” 1991-ben 242, 2002-ben 212 lakosa volt.
Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1901-ben épült neogótikus stílusban.
- Kulturális emlék az 1892-ben épített L alakú Vrečič-kúria.
Külső hivatkozások
- Csendlak hivatalos oldala
- Bírószék Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 78. o. ISBN 963-05-6928-0
Irodalom
- Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
- Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
- Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci 1919-1941. Murska Sobota, 1984
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
