Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang

Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang
A Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang bejárata
Hossz	107 m
Mélység	11 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	11 m
Tengerszint feletti magasság	345 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-23
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 55″, k. h. 20° 41′ 01″48.548683333333, 20.683548.548683°N 20.683500°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 55″, k. h. 20° 41′ 01″48.548683333333, 20.683548.548683°N 20.683500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang témájú médiaállományokat.

A Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A Bába-völgy leghosszabb barlangja. Bódvaszilas megkülönböztetetten védett hat barlangja közül az egyik.

Leírás

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométernyire, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, erdőben, egy időszakosan aktív, jól fejlett, több nyelőponttal rendelkező víznyelő alján nyílik. A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangjának a bejáratától körülbelül 500 méternyire, északkeletre, az Országos Kéktúra kék sávval jelzett turistaútjának és a piros sáv jelzésű turistaútnak a találkozásánál, az elágazástól körülbelül 20–30 méterre van a kibetonozott, függőleges tengelyirányú bejárata. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek.

A fejlődő víznyelőnek nagy, körülbelül 200.000 négyzetméteres a vízgyűjtő területe. A nyelőbe befolyó víz az Acskó-forrásban jelenik meg, de a víznyelőbarlang hidrológiai rendszeréhez tartozik víznyomjelzéssel bizonyítottan a Hangyás-nyelő, a Frank-barlang, az Acskóréti-nyelő és a Csörgő-forrásbarlang is.

Középső triász gutensteini dolomitban jött létre. A vízszintes kiterjedése 41 méter és a végpontján egy szűk, vizes, huzatos meander akadályozza meg a további járatok felfedezését. A barlang kis vízhozamú patakjában, több helyen barlangi vakrákok élnek. Láttak egy denevért, amelyik a végponti meanderbe berepült, majd a meanderből kirepült. Található benne egy 18 méter hosszú, átlagosan 6 méter széles és 4 méter magas terem. A barlangjáró alapfelszereléssel járható, nem lezárt barlang engedéllyel tekinthető meg. Jelenleg nem látogatható, mert beomlott. Megkülönböztetetten védett barlang, mert nagy a kiterjedése és barlangi vakrákok élnek benne, valamint a formakincse és a hidrológiai fontossága miatt.

A barlang Mocsár nevű része az ott található sok sár miatt kapta a nevét. Előfordul a barlang az irodalmában Bába-völgyi 3. számu viznyelő (Dénes 1969), Bába-völgyi 3. sz. viznyelő (Dénes 1969), Bábavölgyi 3.sz. viznyelő (Dénes 1964), Bába-völgyi III.sz. víznyelőbarlang (Nyerges 1994), Bába-völgyi III.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bába-völgyi 3. sz víznyelőbarlang (Kordos 1984) és Bába-völgyi 3.sz. víznyelőbarlang (Persányi 2006) neveken is.

Kutatástörténet

1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban vizsgálták meg az agyagos víznyelőt a Balázs Dénes által vezetett ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai és úgy vélték, hogy célszerű és könnyű lenne kibontása, bár a nyelőtölcséreknél nem érzékeltek huzatot. Ekkor azt hitték, hogy az acskói Alsó-forrásban és az acskói Felső-forrásban jelenik meg a víznyelőben eltűnő víz.

Az 1961-ben kiadott, Aggtelek és környéke című útikalauzban az olvasható, hogy Dénes György 1958-ban kimutatta a víznyelő és a Borz-forrás hidrológiai összefüggését. 1964. március 24-én hidrológiai összefüggés vizsgálat miatt réz-szulfáttal festették meg a víznyelőt, de a megjelölt víz felbukkanását nem észlelték sehol és ezért Dénes György csak feltételezte, hogy a nyelő a Bába-forrásba adja le vizét az 1959 nyarán a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben Dénes György által végzett fluoreszceines vízfestés eredményéből következtetve. 1964. március 22-én a víznyelőben szivárgás volt tapasztalható. 1964. március 26-án 60 l, 27-én 230 l és 28-án 100 l vizet nyelt el percenként.

Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő nagy vízgyűjtő területű és megállapítható a nyelőlyuk egyre határozottabb fejlődése. Az 1965. augusztus 1-jén készült szpeleográfiai terepjelentés szerint elagyagosodott, időszakosan aktív víznyelő, amely Szögligeten található. 1966-ban a Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. 1969. február 22-én nátronlúgos fluoreszcein alkalmazásával lett kimutatva a víznyelő Acskó-forrással való hidrológiai összefüggése. A víz a Borz-forrásban nem jelent meg.

A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban, a 69. számú cédulán szó van arról, hogy a Bábavölgyi 3. sz. viznyelő Szögligeten, az Alsó-hegyen található. A fejlődő víznyelő nagy vízgyűjtőterületű. A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangjától KÉK-re 300 m-re helyezkedik el. A Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlangot ismertető cédula a Hazslinszky Tamás által írt publikáció alapján lett írva. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi vándorgyűlésén az egyik felszíni túracélpont volt a barlang. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Bába-völgyi 3. sz víznyelőbarlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1993 nyarán a barlangot a MAFC Barlangkutató Csoport 87,26 m hosszig, 10,5 m mélységig, 0,7 m magasságig, 11,2 m függőleges kiterjedésig feltárta. 1993. szeptember 4–5-én Németh Zsolt és Torda István felmérték vesztett pontokkal a barlangot, majd Németh Zsolt a felmérés felhasználásával megrajzolta a barlang alaprajz térképét. A feltárás után a barlang bejárata beomlott. 1994-ben a csoport Szenthe István segítségével kibetonozta a barlangbejáratot, hogy biztonságos legyen a barlangba bejutni. Ebben az évben elkezdődött a Bába-völgyi III/a. jelű beszakadás bontása, hogy hátha sikerül innen bejutni a Bába-völgyi 3. számú víznyelőbarlang végpont utáni járataiba. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került Alsó-hegy térképlapon nincs rajta a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang.

A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 11 m mély Bába-völgyi III.sz.-víznyelőbarlang az Alsó-hegy magyarországi részének 45. legmélyebb barlangja. A 44. legmélyebb (Éves-zsomboly) szintén 11 m mély. 2000. december 10-én egy kutatónak sikerült kb. 20 m-t kúszni a végpontján túlra a végponti meanderben. A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban meg van említve, hogy a MAFC Barlangkutató Csoport egyik legjelentősebb feltárása a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang. Torda István szócikkében szó van arról, hogy Torda István volt a barlang egyik feltárója.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5451/23 nyilvántartási számú Bába-völgyi 3.sz. víznyelőbarlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 11 m mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5451-23 kataszteri számú Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Bába-völgyi III.sz víznyelőbarlang 107 m hosszú és 11 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 188, Magyarországon 5454/23. A könyvben publikálva lett a barlang 1993-ban készült alaprajz térképe. A barlangot 1993-ban Németh Zsolt mérte fel, majd 1993-ban Németh Zsolt a felmérés felhasználásával megrajzolta a barlang alaprajz térképét. A térképet 2014-ben Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang (5451/23, 188) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 12., 31., 38. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dénes György: Az Alsóhegy karsztjának hidrográfiai viszonyairól. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 9. füz. 165. old. (A víznyelőről van szó benne, a barlangról nincs.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33. old.
• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30., 33. old.
• Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 48–49. old. (Említi a Bába-forrás barlangrendszerét.)
• Dénes György: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Szögliget, 1965. augusztus 1. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
• Dénes György: Tavaszi víznyelő-festések az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 5. füz. 3. old.
• Dénes György: Újabb eredményes víznyelő-festés az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 2. füz. 3. old.
• Dénes György: Lakatos László 1939–1970. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 2. füz. 1. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a barlangjait, de a 3. számú víznyelőbarlangról nem ír név szerint.)
• Dénes György: Újabb fontos adalékok a Tornai-Alsóhegy karszthidrográfiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 5. old.
• Dénes György: Torda István (1973–1996). Karszt és Barlang, 1995–1996. 72. old.
• Egerland Zoltán – Hegedűs Nóra szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1995. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
• Gasparik Mihály – Nyerges Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatása. In: Nyerges Attila szerk.: BEAC Barlangkutató Csoport 2000–2001. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 2002. 28. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hegedűs Gyula: Boros László 1954–2014. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 2. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 234., 240–241. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit, de a 3. számú víznyelőről nem ír név szerint.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 281. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 101. old. (A víznyelőt említi.)
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 289., 442. old.
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport néhány tagja... MKBT Műsorfüzet, 1993. november–december. 15. old.
• Nyerges Miklós szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1994. 3., 5., 16., 19., 20–22., 23., 40–41., 72–73. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 19., 20., 351., 358. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 11. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit, de a 3. számú víznyelőről nem ír név szerint.)
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang leírás. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262. old.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi III. sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi III.sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi barlangok I-IX. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás