Alsóhagymás

Alsóhagymás (Hașmaș (Sălaj))
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Semesnye
Rang	falu
Községközpont	Semesnye
Irányítószám	457293
SIRUTA-kód	142532
Népesség
Népesség	193 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 23° 36′ 26″47.191549, 23.60721847.191549°N 23.607218°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 23° 36′ 26″47.191549, 23.60721847.191549°N 23.607218°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóhagymás település Romániában, Szilágy megyében. Román neve Hășmaș (Sălaj).

Fekvése

Csákigorbótól északkeletre, Nagymező, Aláscsáka, Semesnye és Almáscsobánka között fekvő település.

Története

Hagymás Árpád-kori település. Első lakói magyarok voltak, ők adtak nevet is a falunak. Valószínűleg Zsigmond király korában a környéken dúló parasztlázadás áldozataivá váltak.

A Hagymás név már 1015-ben előfordult az oklevelekben, mint kert-név, amiből arra következtethetünk, hogy Hagymás elnevezését a község az itt nagyban termelt hagyma után kaphatta.

A település birtokosai a kezdetektől fogva a lápos vidék urainak, a Losonczi Bánffyaknak birtoka volt.

Nevét az oklevelek 1325-ben említették először Hagmas néven, mikor a Bánffyak osztozkodásakor Bánffy Tamásnak jutott.

1378-ban már királyi birtok volt. Nagy Lajos király adományozta a Bebek család tagjai közül Bebek Györgynek és Imrének.

1509-ben a Bebekeké, Bebek Jánosé volt, aki e birtokát Somi Józsának zálogosította el.

1554-ben Somi Anna özvegy Balassa Imréné a Kolozsmegyei almási várhoz tartozó Hagymás nevű birtoka negyedrészét férjére Patócsy Boldizsárra hagyta.

1560-ban II. János király a birtok felét elkobozta, és azt Báthory Kristófnak adományozta. A másik fele pedig Balassa Zsófiáé volt.

1589-ben Báthory Kristóf fiáé Zsigmondé, aki Hagymáson levő birtokrészét a kolozsvári polgároknak adományozta.

1600-ban Mihály vajda itteni részükben a kolozsvári polgárokat megerősítette. Itteni birtokrészét Csáky István is a kolozsvári polgároknak adta cserébe.

1616-ban Bethlen Gábor fejedelemé volt, aki itteni birtokrészét Haller Zsigmondnak és nejének Kendy Krisztinának adta.

1618-ban Haller György birtoka volt. 1659-ben Barcsay Ákos a birtokot vargyasi Dániel Ferencnek és nejének Béldy Juditnak adományozta, majd 1688-ban I. Apafi Mihály birtoka volt, aki Teleki Mihálynak adományozta.

1696-ban török hódoltsági falu.

1768-ban gróf Wass Miklós (Dániel fia) és neje Teleki Ilona, majd második neje Bánffy Krisztina és gyermekeik birtoka volt.1866-ban Telegdi Károly és Béla birtoka volt.

1886-ban végzett összeíráskor 594 lakosából 4 római katolikus, 572 görögkatolikus, 2 helvét, 16 zsidó volt.

1891-ben 768 lakosa volt, melyből 2 római katolikus, 746 görögkatolikus, 2 görögkeleti, 18 izmaelita volt.

Alsóhagymás (Hagymás) a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögk. fatemploma -1675-ben épült, 1676-ban Szent Paraszkéva tiszteletére szentelték fel.

Hivatkozások

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.